Fürdőszobák helyett valami egészen mást adott a bányatelepieknek a mélyszegénységben felnőtt építész

Az egykor virágzó, ma szegregátumként működő bányatelepen, a Bagoly-lyukon nem kézenfekvő módon számolnák fel a szegénységet.

  • hvg.hu hvg.hu
Fürdőszobák helyett valami egészen mást adott a bányatelepieknek a mélyszegénységben felnőtt építész

Egykor virágzó, ám az ipar megszűnésével évtizedek óta vegetáló bányásztelepek problémáin segítene a frissdiplomás építész, Váradi Balázs. Az Abcúg riportjából kiderült, hogy az egyes házak felújítása helyett inkább közösségi teret építene, szerinte ugyanis „hosszú távon nem a fürdőszoba kicsempézése a megoldás, hanem a közösségben való gondolkozás.”

Az alig 400 lakosú, Heves megyei Szúcs két, egymástól 3 kilométerre fekvő településrészből áll: a korábbi bányásztelep Bagoly-lyukból és a falu központjából. A Bagoly-lyukban nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat, a községben se iskola, se posta nem működik. A lakók többsége romának vallja magát.

Nincs fizikai tér a tanulásra és a pihenésre, így a szintén mélyszegénységben felnőtt építész diplomamunkájában inkább ezekre a funkciókra tervezett épületet. "A magárahagyottság építészete – építészeti tanulmány a magyarországi szegregátumként működő egykori bányatelepek lehetséges rehabilitációjáról” című diplomamunkája a szokásos szép épületek helyett a súlyos társadalmi feszültségekre koncentrál, Váradi szerint ugyanis amíg ilyen problémákkal küzd az ország, nem biztos, hogy egy mesterképzés lezárásaként cukrászdát kellene tervezni.

A lakóházak tulajdonviszonyai kuszák, emiatt – és állapotuk miatt – sem jelentenek értéket a bennük lakók szemében. A közösségben most nagyon fontos lenne az összefogás, például hogy kiharcolják a szennyvízelvezetést. Váradi ezek miatt egy olyan épületkomplexumot tervezett, melynek három egységéből talán a tanulást lehetővé tevő „Tanodú” a legfontosabb.

Az Autonómia Alapítványnak egyébként már működik egy házfelújító programja a településen, és minden felújításban részt vett a ház tulajdonosa és családja. Váradi szerint viszont “a hosszú távú megoldás nem a fürdőszoba kicsempézése”. A cél, hogy újra működjön egy vállalkozás a településen, melynek a közösségi ház adhatna otthont. Korábban volt itt varroda, de a vállalkozó úgy döntött, nem folytatja tovább. Az egykor ott dolgozók nagy része még mindig helyben él, és a tudása is megvan a munkavégzéshez.

A közösségi házra egyelőre nincs pénz, és nem is számítanak rá, hogy állami forrásból jutna bármennyi is.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Mikor jó egy céges hitelajánlat?

Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.