Jöhet az önmagát felfaló „élő” műanyag
Olyan műanyagot hoztak létre kínai tudósok, amiben baktériumspórák vannak, de okkal: ezek ugyanis bizonyos környezetben aktiválódnak, hogy elkezdjék lebontani az őket körülvevő műanyagot.
Olyan műanyagot hoztak létre kínai tudósok, amiben baktériumspórák vannak, de okkal: ezek ugyanis bizonyos környezetben aktiválódnak, hogy elkezdjék lebontani az őket körülvevő műanyagot.
Rengeteg plasztikhulladékot pedig délkelet-ázsiai országokba exportál a Nyugat, amivel egyre inkább ellehetetleníti a helyi halászatot. Olyannyira, hogy Indonéziában egyes halászfalvak inkább átálltak a haltenyésztésre.
Napjainkban egyre többet hallani a csomagolóanyagok újrahasznosításáról, azonban lehet, hogy egy tekintetben ezek sem a legjobbak – ugyanis eddig nem vizsgált vegyületek oldódhatnak ki belőlük.
A remeterákok ahhoz a kisebbséghez tartoznak, amelynek tagjait nem zavarja az óceánok műanyag-szennyeződése. Sőt.
Át kell szitálni a tengerpart homokját, hogy eltávolítsák a műanyagdarabokat, amik még december elején zuhantak a tengerbe.
Az EU betiltaná a műanyaghulladék exportját a szegény országokba, ám ez nem lesz egyszerű, hiszen maradnak kiskapuk. A magyar szemét például Mianmarban is megjelenik.
Az éghajlatváltozás hatásai közepette kiemelt figyelmet kapnak az újrahasznosítás terén tett felfedezések és találmányok. Egyetlen PET-palack esetében is számít, hogy az hulladékként végzi, vagy valami más készül belőle. Az amerikai TIME magazin összegyűjtötte az idei év 200 legjobb találmányát, melyekből most bemutatjuk az újrahasznosítás terén kiemelt hét terméket.
Arra kíváncsi a Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség, hogy a lebomlóként kínált műanyag zacskók valóban lebomlanak-e a komposztban, és ha igen, mennyi idő alatt.
Ezt javasolja az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ban.
Nagyon nem mindegy hol, milyen körülmények között végzi a bioműanyag-szemét: az óceánban ugyanis a jelek szerint ugyanúgy nem bomlik le, mint a hagyományos műanyag.
A műanyagszennyezés harmadát adó polipropilént – ami alapesetben több száz év alatt bomlik le – mindössze 140 nap alatt bontja le két gomba, az Aspergillus terreus és az Engyodontium album, állapították meg ausztrál tudósok.
Egy kis oázist varázsolt a Viktória-tóba egy volt idegenvezető, akinek elege lett a több tonnányi műanyagpalack látványából.
Kutatók tengeri madarakon vizsgálták a plasztikózisnak nevezett betegséget. Már egészen fiatal madaraknál is kimutatták, amelyeket a szülők vélhetően a táplálék közé keveredett műanyaggal etettek.
A Fomes fomentarius gombafajból többféle anyagot is létre lehet hozni, melyek amellett, hogy remekül kiváltják a műanyagot, még a hulladékkérdést is megoldhatják, ugyanis biológiailag lebomlanak.
A NASA egyik mérnöke alapította azt a céget, amelynek célja, hogy ételt készítsen az űrhajósoknak az űrben. A fejlesztés azonban a Földön is hasznos lehet.
Ellehetetlenült a működése annak a beregszászi hulladékfeldolgozónak, aminek kulcsszerepe van Tiszát érő műanyagszennyezés csökkentésében. Áram híján leállt a feldolgozás, miközben a hulladék folyamatosan érkezik a telepre. Egy áramfejlesztő segíthetne rajtuk.
Bedőlt Ausztrália egyik jelentős műanyag-újrahasznosító programja, miután kiderült, a hulladékot nem dolgozták fel, hanem raktárakban áll. Több százezer tonnáról van szó. Az érintett cég szerint csak átmenetileg, amíg feldolgozópartnereiknél megoldódnak a problémák.
A pénz az utcákon és parkokban található szemét eltakarításának költségeihez járul hozzá.
Az Aquaman és a Trónok harca sztárja egy nemes ügyre szeretné felhívni a figyelmet hosszú haja árán.
Ma már annyi műanyaghulladékot termel az ember, hogy az újrahasznosításuk szinte nem is csökkenti a probléma súlyát.