Reggel kávéért állsz sorba, egy érintéssel fizetsz. Útközben megrendeled az ebédet, délután online meeting, este pedig egy kattintással lefoglalod a hétvégi utazást vagy megnézed a laboreredményeidet. Mindez annyira természetes, hogy észre sem veszed: a napod szinte minden pillanatát egy láthatatlan digitális infrastruktúra tartja össze.
Öt hónapja nem volt ilyen magas a jegybank vállalati konjunktúraindexe, mint novemberben.
2022 vége óta nem mutatott ilyen súlyos negatív tendenciát a K&H nagyvállalati növekedési indexe.
Ilyen szintű csődhullám utoljára a 2009-es pénzügyi világválság idején volt az országban, de akkor a fizetésképtelenné váló társaságok túlnyomó része mikrovállalkozás volt.
Újabb törvény ad muníciót az államnak, hogy megkaparintsa vagy átjátssza a klientúrájának a kiszemelt vállalkozásokat. Ebbe azt a Gazdasági Versenyhivatalt vonná be, amelynek épp az üzleti élet tisztaságán kellene őrködnie. Farkas Zoltán és Mudra Márton István cikke.
A következő három évre is mindössze a cégek harmada várja azt, hogy javulni fog a gazdasági helyzet.
Több republikánus vezetésű állam, valamint cégek és vallási csoportok is kifogásolták az amerikai elnök döntését.
Mostanában szinte a csapból is a vállalati, vállalkozói digitalizáció, illetve annak szükségessége folyik. De mit is nevezhetünk vállalati digitalizációnak? It-beruházások sorozata vagy céges kulturális irányváltás? Miért lenne szükség arra, hogy a kis- közép- és nagyvállalkozások pontosan meg tudják határozni a szükségleteiket és hogy miként induljanak el a digitalizáció útján? Miben segítheti a technológia fejlődése a kkv-kat, vállalkozókat, vállalatokat, miért érdemes a digitális megoldásokat választani, hogyan tudnak alkalmazkodni a megváltozott, vagy éppen bizonytalan helyzetekhez a digitalizáció segítségével?
Miközben az európai országokba most kezdett el begyűrűzni a járvány miatti válság, Kína a hivatalos bejelentés szerint szinte már már túl is van a nehezén.
Túl engedékenyek a kkv-k a nemfizető ügyfeleikkel, pedig épp a kis- és középvállalkozások reagálnak érzékenyebben a pénzügyi kockázatokra.
31,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
A nagyvállalatok számára felértékelődött a belföldi kereslet fontossága. Ettől a tényezőtől teszik leginkább függővé jövedelmezőségüket, de a kormányzati gazdaságpolitika és a beszállítói árak alakulása is érzékenyen érinti a cég eredményességét. A forint árfolyamváltozása viszont egyre kevésbé hat profitabilitásukra.
Megugrott a hazai nagyvállalatok növekedési kilátásait mutató K&H nagyvállalati növekedési index, köszönhetően annak, hogy árbevételüket, nyereségüket, beruházásaikat és a foglalkoztatottakat illetően is kedvezően látják az idei évet. A gazdasági környezetet azonban rosszabbnak ítélik, mint korábban.
Az uniós támogatáshoz hozzá nem férő nagyvállalatok hóna alá nyúl a kormány, csaknem 20 milliárd forintot szór eléjük, hogy fejlesszenek, teremtsenek munkahelyeket és bővítsék kapacitásaikat.
A kormány egy olyan nagyvállalati támogatási program kidolgozását tervezi, amely érdekeltté teszi a magyarországi nagyvállalatokat a további fejlesztésekben - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden az MTI-nek.
Van még potenciál a hazai nagyvállalatok export tevékenységében, hiszen közel kétharmaduk alig vagy egyáltalán nem értékesít külföldre. Az exportálásban az ipari cégek a legaktívabbak, míg a többi szektorra ez csak kismértékben jellemző – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legutóbbi eredményeiből.
A K&H nagyvállalati növekedési index eredményei alapján a hazai vállalatok várakozásai javultak. Ennek oka nagyobb részt a makrokörnyezet változásának pozitív megítélése, kisebb részt pedig a vállalat saját kilátásainak javulása. A szektorokat tekintve az ipari cégek a legoptimistábbak, az export árbevételek várt növekedése miatt.
A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók java része a munkába állást egyből közép-, vagy felsővezetői pozícióban kezdené, nettó 150 ezer forint alatt jó részük a kisujját sem mozdítaná, sokuk 300 ezer forint nettót akar kezdő fizetésnek. Szinte mindegyikük szeretne továbbtanulni, a legtöbben a gazdasági és pénzügyi pályát tartják vonzónak, annak ellenére, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos elméleti tudásuk több mint hiányos, nagyjából nincs. Úgy fest, a fiatalok egy másik mozit néznek.
Miért van az, hogy a válság alatt a legnagyobb foglalkoztatónak számító kisvállalati szektor még jobban lecsúszott, a nagy cégek és a nagytőkések pedig még jobban megerősödtek? Ez a kérdés az Egyesült Államokban is egyre izgalmasabb.
A magyar cégek körében egyre népszerűbbek a treasury szolgáltatások. A nagyvállalatok főként a devizakonverziókat, illetve az árfolyamkockázatok fedezését szolgáló forward ügyleteket és devizaopciókat alkalmazzák, míg a kamatváltozások és a nyersanyagkockázatok fedezése még mindig viszonylag ritkán alkalmazott treasury ügylet annak ellenére, hogy az ügyletkötések száma ebben a két témakörben is növekedést mutatott az elmúlt időszakban.
