A koronavírus idején az oltásregisztrációhoz használt e-mailcímekre teljesen más témájú levelek is érkeztek a kormánytól, de a hatóság szerint mindez rendben volt, mivel bárki leiratozhatott azokról.
A Bajnai Gordon érdekeltségébe tartozó cég korábban ugyanebben az ügyben nyert pert kormányközeli médiumokkal szemben.
Az ügyről Czeglédy Csaba tett bejelentést. A kiszivárgott adatokból az is kiderült, hogy a központ képzéseire aktív fideszes politikusok is jelentkeztek.
Nem először fordul elő, hogy a kormány propaganda terjesztésére használja a Covid-oltásokhoz évekkel ezelőtt megadott e-mail-címeket, most éppen a nemzeti konzultáció kitöltésére buzdító leveleket küldtek ezekre szét. Az adatvédelmi hatóság dolga lesz kivizsgálni, jogszerű-e ez.
A hatóság kifejezetten azt vizsgálta, hogy az ellenzéki előválasztás idején hogyan kezelte a cég az adatokat.
Fel kell hígítani az eddigi adatvédelmi szabályokat ahhoz, hogy a kormány megvalósíthassa az állampolgárok egyetlen azonosítón alapuló ügyintézését. A mobilalkalmazás fejlesztésében ugyanaz az állami cég vesz részt, amelynek az eSzemélyiM applikációja már egy éve akadozik.
Dr. Szabó Endre Győző kezdettől, 2012 óta dolgozott az adatvédelmi hatóságnál.
Nem világos, hogy kik a bejelentők, csak annyit tudni róluk, hogy 61 közülük adatkezelő, egy pedig adatfeldolgozó.
Az informatikai rendszer nem volt felkészülve a járvány miatt megnövekedett bejelentések kezelésére.
Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött.
Többen is a NAIH-hoz fordultak, a hatóság pedig vizsgálatot indított.
Nagyon sok személyes adat került ki tavaly nyáron.
Rekordbüntetést szabott ki a NAIH, melyet a március végén megjelent előző évi beszámolójában hozott nyilvánosságra. Amellett, hogy ez az eddigi legmagasabb adatvédelmi büntetés, egyben az első is, mely mesterséges intelligencia jogszerűtlen felhasználásából adódik – írja elemzésében a Deloitte tanácsadó cég.
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be – mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú. Elhiszi, hogy „nem hangzik megnyugtatóan”, de tényleg bárkit meg lehet figyelni. A Nemzetbiztonsági Bizottság vagy az Európai Parlament szerinte megfogalmazhat ugyan aggályokat, de ezek politikai testületek. Arról is beszélt, hogy eltörölné a választási ajánlásgyűjtést és a „semmit nem érő” vagyonnyilatkozat-tételi rendszert.
Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt. A jelentés szerint az, hogy Varga Judit helyett nem dönthetett volna más a lehallgatásról, nem számít, viszont a tényfeltáró újságírók bűnhődhetnek.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos.
Az információkat Ujhelyi István EP-képviselő kérte ki - hiába.
Átlépte az egymilliárd eurós határt az adatvédelmi szabályok megsértéséért kiszabott bírságok összege a világon. Magyarországon szabtak ki Európában az egyik legtöbb büntetést.
Törvényt sértett a vadászati kiállítást szervező állami cég azzal, hogy hamis indokra hivatkozva hátráltatta a hvg.hu közérdekű adatigénylését. A jogsértést megállapító Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására a cég végül válaszolt ugyan, mégis tovább titkolózott.
