Kisebb költségből nagyobb kényelmet – e látszólag megoldhatatlan feladat magasodik a honi lakástulajdonosok többségének feje fölé. Pedig az energiahatékonyság növelésében sokat segíthet már annak a felismerése is, hogy a folyamat lépésről lépésre haladva is kivitelezhető.
Lerakták az első napelemes útburkolatot az Egyesült Államokban. Egy olyan technológiáról van szó, amely megfelelő léptékben alkalmazva önmagában is megtermelheti egy ország teljes áramigényét.
A jövőben akár a blúzunk adhatja okostelefonunknak a szükséges energiát.
A napelemrendszerek hazai terjedésének útjában álló államitámogatás-elmaradás magyarázata gyakorta tudódik le annyival, hogy mindez túl drága. A Németországgal – de mára lényegében már bármelyik nyugat-európai országgal – való összevetést is ezzel hárítják: könnyen beszélnek a németek (franciák, angolok, hollandok, skótok stb.), mert nekik erre is van pénzük. Mármint az államnak is, meg a polgároknak is. Nos, Nigéria most épp azt mutatja, hogy nem pusztán ezen múlik.
Évente 5-12 százalékkal csökken a napelemes rendszerek kiépítésének költsége, az amerikai piacon már hat év óta folyamatosan.
Állandó, kopni nem tudó mantraként szól nálunk, hogy a napenergia termelés drága, és mint ilyen, csak jelentős pénzügyi támogatással volna képes "megélni" a piacon. Íme, itt egy újabb cáfolat.
A Paksi Atomerőművet birtokló, és szerződésein át az országban működő összes nagyerőművet a markában tartó állami energiaholding egyik leányvállalata olyan fizetett hirdetéssel jelentkezett, amiért az alternatív energiás cégek, a napelemesek, de még talán a Greenpeace is megnyalhatja mind a tíz ujját.
Jávor Benedek szerint gomba módra szaporodnak az új, kormányközeli szereplőkhöz köthető napenergiacégek. A Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője példaként említette az új belépők között Lázár János barátját, Sánta Jánost – írja a hétfői Népszabadság.
Merész tervvel rukkolt elő az ukrán kormány. A napenergiára és más megújuló forrásokra alapozva hasznosítaná a csernobili erőmű sugárszennyezett zónájában fekvő területeket. Már csak a pénzt kellene megszerezni.
Meginna egy olyan sört, amely vizeletből kivont víz felhasználásával készült?
Még 2007-ben volt egy nagyra törőnek tűnő vállalása a napsütötte amerikai állam közműcégének, amit sokáig talán ők maguk sem hittek, hogy teljesíteni tudnak. Aztán mégis.
Szemléletessé tett adathalmazzal mutatta meg a Bloomberg, merre tart a világ az energetikai beruházásokkal. A grafikonokból nem csak az nyilvánvaló, hogy 2040-ig épülnek még szénerőművek, hanem az is, hogy Paks II.-vel Orbánék évtizedekre tévútra terelhetik Magyarországot.
A Föld másik oldalán épp csak, hogy meghirdették az energetikai new dealt, a csatába legutoljára érkező, háztartási méretű akkumulátorok máris a feje tetejére állíthatják a hálózatok szükségességéről vallott nézeteket.
Donald Trump csütörtök este, Dél-Dakotában arról beszélt, hogy kivégezné a megújuló energiatermelőket Amerikában, és újra a szénre (és az olajra) állítaná át az amerikai energetikát és a gazdaságot. Mutatjuk, miért hülyeség az, amit a republikánus elnökaspiráns mondott.
2018-tól 60 százalékban megújuló energiákkal fog működni Santiago de Chile metrója.
Mi van, ha túl sokat termelünk?
Megint lehet Németországra csodálkozni, mivel Európa legerősebb gazdasága újabb brutális csúcsot döntött – a sokat hivatkozott Energiewende jóvoltából. Vasárnap egy kis időre szinte elérték, hogy csak megújuló energiatermelésből működtették az országot. Igen, az egészet.
Azt nem kell különösebben magyarázni, hogy egy szénerőmű közelében milyen biológiai lábnyomok képződnek, s azt se, hogy a szélturbinák keltette zaj lehet-e a környezetére káros hatással. De azt tudományos alapossággal nem vizsgálta eddig senki, hogy egy-egy napelempark létrehozása mivel jár a környezete élővilágára. Nem véletlen, hogy a pótlás éppen a britektől érkezett.
Ilyen az, amikor egy fejlett országban egyszerre süt a nap és fúj a szél.
