Hányszor hallotta már azt az érvet a napelemek széles körű elterjedését segítését elutasító kormányzati potentátoktól, hogy a napelem "túl drága"? Mostantól azt is meg tudja majd határozni, hogy ezek az érvek melyik év adatainak ismeretéből táplálkoznak – mivel a "túl drága" iparági szinten már egyáltalán nem igaz.
Már rendelhető is az a napelemes sütő, amely összecsukva egy túra során is könnyen magunkkal vihető, 20-30 perc alatt pedig napsütésben bármit elkészít.
Ontarióban a tartományi áramhálózat rendszerirányítója közölte a zöldenergiás termelői árakat azt követően, hogy egy tizenkétszeresen túljelentkezett napenergia-projektet befejeztek. Az árakon nem csak Kanadában érdemes elgondolkodni.
Európa picit lassít az ösztönző rendszerek befektetők számára kevésbé tetszetős módosításai miatt (kivéve a németeket, akik azonban egyáltalán nem fékeznek), Japán viszont kirobbanó formát mutat az idei évben efutható napelem-beruházásokban. Az ázsiai szigetország rakkolása már-már az Egyesült Államokéhoz mérhető. De Kína még "mohóbb".
Spanyolország eddigi legnagyobb vállalati csődje várhat az Abengoa vállalatra, amely a 9 milliárd euróra növekedett tartozása átstrukturálását kéri a hitelezőitől.
Ománban bemutatják, hogy az olajipar is imádhatja a megújulókat.
A franciák öt év alatt 1000 kilométernyi útburkolatra telepítenek napelemet, ami 5 millió ember energiaszükségletét elégíti ki.
Az átlátszó napelem előnye, hogy ablakként vagy kijelzőként is használható.
Lazítanak a csokon, így Budapesten is értelmezhető, az IBM 130 millió dollárért megvett egy magyar startupot, az amerikaiak erősen érdeklődnek a Paks II. iránt, Orbán Viktor is szívesen látná a GE-t a projektben. Katonai helikopterek vásárlása is szóba kerülhet a kormányfő moszkvai tárgyalásain, akár 490 millió dollárt is költhet erre az ország, amely egyébként ismét gyászosan szerepelt egy nemzetközi "hol jó élni?" típusú felmérésen, a 44. helyet fogta 60 ország közül. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Lehet, hogy a világ napeles kapacitásnövekedését tavaly már Kína diktálta, de számunkra a meglepetést nem ők (és még csak nem is a rakkolni kezdő indiaiak) jelentik, hanem a sokáig az igazak álmát alvó Chile. A dél-amerikai ország pont a magyar tespedtségből való kitörés remek példáját produkálja.
Nem érdemes már Algériára sem úgy tekinteni, mint egy észak-afrikai országra, ahol pusztán a turizmusban próbálnak meg Európához felnőni. Nem érdemes, mert már ők is lelépnek minket zöldenergiában – és nem csak a terveikkel.
Akár már februárban utalnák a kormány 10 millió forintos családtámogatási (és újlakás-építési) csodafegyverét, miközben Simicska Lajosék a végjátékig jutnak a TV2 megvételével és a budapesti hirdetőoszlopok szappanoperájával. Orbán kedvenc gázszerelője már a horvát focihoz is ért, az oroszok viszont a globális napelembizniszhez - igaz, utóbbi nem nálunk, hanem Indiában bizonyíthat. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A két, kontinens méretű ország, India és Oroszország egymás kezébe csaptak: az oroszok is beszállnak az indiai megújuló energiatermelési vízió megvalósításába. Első lépésben egy 500 megawattos "kísérleti projekt" megvalósítását bízták az oroszokra, melynek céldátuma jóval közelebbi, mint a mi Paks II-nk bekapcsolási ideájaként hangoztatott 2026.
Láttatható áttörésnek az is, hogy az atomenergia-fetisizmussal küzdő kormányzati tervekben felbukkant végre egy pécsi naperőmű-építés is. Az részletkérdés, hogy erre miért nem Orbánék, hanem kizárólag Brüsszel áldoz Magyarországon, mert 100 százalékban uniós pénzből finanszírozzák a projektet. Az viszont nem részletkérdés, hogy ez a napelemtábla-park mit takar el, és mire elegendő. Körbejártuk, valójában mit jelent az, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb naperőműve épülhet meg nálunk.
A világ egyik legismertebb, ugyanakkor a tőzsdéken a legdrágábbként számon tartott cégéről, az amerikai Apple-ről kiderült, hogy három különböző napenergia-projektbe szállt be a közelmúltban, Belső-Mongóliában. Kínában ugyan nem ritka a naperőművi beruházás, de az iPhone gyártójának részvétele mellett azért van más furcsaság is.
Az Orbán-kormány komolyabb ambíció nélkül várja az ENSZ hétfőn kezdődő, több szempontból sorsdöntő párizsi klímakonferenciáját. Magyarország nem csupán minimálisat vállal be, hanem lemond arról az esetleges több száz milliárd forintos bevételről is, melyet az Európai Uniótól kaphatnánk lakó- és középületek energiahatékonyságának javítására.
Arizonában, ahol az energiaellátás kétharmadát jelenleg a nukleáris, illetve széntüzelésű erőművekből nyerik, évente 56,75 milliárd liternyi vízmennyiség volna megtakarítható, ha szabadabb utat nyitnának a napenergia-hasznosításnak. Mindez annyira nem a távoli jövő, hogy a számítások szerint akár már egy évtized múlva el is érhető.
A terv meglehetősen ambiciózus, de a cél és az indok nyilvánvaló és logikus: csökkenteni kell a költségeket a villamosenergia-szektorban, és növelni kell a hozzáférést. Mindezekhez pedig Bangladesben egy több mint 3000 megawattos megújuló energiás kapacitásbővülésen át vezet az út.
A 9900 MW - ennyi napelemes kapacitást szerelt fel és kapcsol be a hálózatába Kína csak az idén. Ezzel tovább trappolnak a 150 GW-os céljuk felé, és most már hallani sem akarnak lassításról.
Felújították a Terrorelhárítási Központ (TEK) Zách utcai épületeit, az egyik irodaépület tetejére napelemeket is szereltek.
