Csernobil: Napelemparkként születhet újjá a tiltott zóna

A zóna jelenleg a senki földje, a 2600 négyzetkilométeres terület alkalmatlan mezőgazdasági és ipari termelésre, állattenyésztésre. Csak néhány száz, zömmel idős ember maradt az erőmű környékén fekvő kisebb falvakban. Nem tudtak vagy nem akartak elmenni, arra hivatkozva, hogy nekik már úgysincs sok hátra. Hagyják őket inkább békében meghalni a szülőföldjükön.

Az ukrán kormány abból indult ki, hogy a szennyezett földterület gyakorlatilag ingyen van, megmaradt az erőműben termelt áramot szállító vezetékrendszer, ami jelentősen csökkenti egy óriási kapacitású napelempark felépítését a körzetben. A rendelkezésre álló területből 600 hektárnyit hasítanának ki, a napenergia mellett más megújuló forrásokat is hasznosítanának.

Első körben a napból egy, a többi megújulóból pedig 0,4 GW áramot termelnének, ami negyede az erőmű egykori csúcskapacitásának. Az ukrán kormány most házalni kezdett az ötlettel, beruházókat keres az első fázisban 1,1 milliárd dolláros befektetést igénylő terv megvalósításához. Amerikai és kanadai befektetők már jelezték érdeklődésüket, és a potenciális partnerek sorában ott van az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is, amely korábban már félmilliárd dollárral támogatta az 1986-os balesetben megsérült reaktort borító, a radioaktív anyagok kiszóródását megakadályozó szarkofág felújítását.

Pripjaty, a szellemváros

Csernobil térségéből közel 150 ezer embert telepítettek ki a hatóságok, de már későn. Csak azt követően rendelték el az azonnali evakuálást, hogy az emberek java részét már komoly sugárdózis érte. Családok tízezrei távoztak úgy otthonukból, hogy mindent maguk mögött hagytak.

Ukrajnának több szempontból is fontos volna a projekt sikere - írja a The Guardian. Először is hasznosítani tudna egy hatalmas, szennyezett területet. Másodszor bizonyítaná a Nyugatnak, hogy élen jár a megújuló energiaforrások felhasználásában, a zöldenergia termelésében. Harmadszor pedig csökkentené függőségét a külföldi, a politikai viszonyok miatt különösen érzékeny orosz energiaforrásoktól.

Követendő példa már van. A katasztrófa környezeti következményeit szintén megszenvedő Belarusz már megkezdte egy komoly méretű naperőmű építését nem messze Csernobiltól. A park tervezett kapacitása 22,3 MW. A természeti adottságok kedvezőek. A napsütéses órák száma nagyjából annyi, mint Dél-Németországban, ahol az utóbbi években komoly napenergia-termelő üzemeket építettek föl. Persze egészen más üzleti környezetben.

Ötmillióan "léteznek" Csernobil árnyékában

"Alkalmazkodás a sugárzáshoz. Úgy néztünk egymásra, mintha ugyanazon folyó átellenes partján állnánk, csak egyikünk már rég átjutott rajta, és már el is felejtette, hogy ott van, a másik pedig még nem is gyanítja, hogy létezik: Alkalmazkodás - a SUGÁRZÁSHOZ?"