Íme a világ első napelemekkel borított útja - fotók, videó

Felavatták csütörtökön a világ első napelemekkel burkolt útját Franciaországban.

  • MTI MTI
Íme a világ első napelemekkel borított útja - fotók, videó

Ségolene Royal környezetvédelmi miniszter nyitotta meg az egy kilométer hosszú útszakaszt az észak-franciaországi Tourouvre-ban, Normandiában. A 2800 négyzetméteres felületen elhelyezett napelempanelek, amelyeken naponta számos autó gördül át, elegendő áramot termelnek egy ötezer lakosú község utcai világításának ellátásához.

MTI / EPA
MTI / EPA

A francia állam ötmillió euróval, azaz másfélmilliárd forinttal támogatta a projekt megvalósítását. Royal bejelentése szerint ilyen napelemes utak építését az ország egyéb részeiben is támogatni fogják.

"Ez egy olyan prototípus, amely a nemzetközi érdeklődést is felkeltheti. Zseniális ötlet: azt a teret alkalmazza, melyet valami másra is használ, és a nagyon sűrűn lakott országokban nem vesz igénybe még több mezőgazdasági területet" - közölte a miniszter.

A napelemes utak jövőbeli opciót jelentenek a megújuló energiák kiépítésére. Az utat építő Colas vállalkozás szerint azzal számolnak, hogy az utakon az idő húsz százalékában járnak majd autók, így a napfény elegendő ideig fogja érni a felületet.

A napelemes utak azonban lényegesen drágábbak, mint a hagyományos napelemes berendezések. A megújuló energiák francia érdekvédelmi szövetségének (SER) információi szerint a napelemes utakból nyert energia jelenleg 13-szor drágább, mint a hagyományos napelemekből származó.

A napelemes cellák ráadásul a talajon laposan, nem döntve helyezkednek el, mint például a háztetőkön, ezért kevesebb áramot termelnek. A technika bírálói szerint Franciaországban elegendő szabad felület van a házak, középületek és ipari telepek tetején, ezért nincs szükség a drága napelemes utakra. Emellett be kell még bizonyítani, mennyire stabilak ezek a napelemek a hétköznapokban.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?