Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Spanyolország kivételével az összes NATO-tagállam beleegyezett abba, hogy védelmi költségeit a GDP-jéhez viszonyítva 5 százalékra emeli – jelentette a Reuters hírügynökség.
Mark Rutte NATO-főtitkár javaslata szerint az alapvető védelmi kiadások a jelenlegi 2-ről 3,5 százalékra emelkednek majd, ehhez jön hozzá további 1,5 százalék olyan kapcsolódó ügyekre mint a kiberbiztonság, vagy utak és hidak katonai járművek számára is használhatóvá alakítására. Az emelést 2035-ig kell végrehajtani.
A tagállamok vasárnap hagyták jóvá a szöveget – amelynek tartalma a szerdán kezdődő hágai csúcstalálkozón válik majd hivatalossá. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök azonban azt jelezte, hogy az országa nem csatlakozik a megállapodáshoz: a GDP 2,1 százalékának megfelelő összeget költ majd védelmi célokra.
A kormányfő már csütörtökön bejelentette, hogy észszerűtlennek és kontraproduktívnak tartja a ráfordítás növelését, és hogy a kormányoknak jogukban áll dönteni arról, meghozzák-e ezt az áldozatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a védelmi kiadások 2-ről 5 százalékra emelése lassítaná a gazdaság növekedését, amely azonban szükséges ahhoz, hogy a kiadások fenntarthatók legyenek.
Sanchez hangsúlyozta: az emberiségnek ma nagyobb biztonságra van szüksége, mint korábban, de egyúttal sokkal több diplomáciára, együttműködésre és szolidaritásra is az országok között.
A védelmi kiadások 5 százalékra növelése Donald Trump amerikai elnök hosszú ideje megfogalmazott követelése. A hónap elején Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter arról beszélt, biztos abban, hogy a hónap végéig döntés születik a kötelezettségvállalási szint növeléséről.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen megfogalmazta, ez milyen nehézségeket okozna a magyar gazdaságnak. Márciusban úgy nyilatkozott:
az lenne a jó, ha a GDP 2 százalékát sem kellene befizetnünk, mert bár vért izzadtunk, eddig kipréseltük magunkból. Ha pedig az arányt tényleg fel kell emelni, az tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket, akkor az egy fél hadigazdálkodás.”
