szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Pete Hegseth szerint a hónap végéig döntés születik a kötelezettségvállalási szint növeléséről. Korábban a magyar miniszterelnök egyértelműen megfogalmazta, ez milyen nehézségeket okozna a magyar gazdaságnak.

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön. Pete Hegseth hangsúlyozta: a katonai szövetségnek harcra késznek kell lennie.

„Azért vagyunk itt, hogy folytassuk a Trump elnök által megkezdett munkát, ami kötelezettségvállalást jelent a szövetség 5 százalékos védelmi kiadásaira” – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: az amerikai adminisztráció úgy gondolja, hogy

a védelmi kiadások megemelése „meg is fog történni”.

Az erről szóló döntésnek a hónap végén, Hágában tervezett csúcstalálkozóig meg kell történnie – tette hozzá.

„Azért vagyok itt, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden NATO-ország megértette: minden tagországnak hozzá kell járulnia 5 százalékkal a közös védelemhez. Ahhoz a kemény erőhöz, ami valóban elrettent” – mondta Hegseth, aki szerint ez nem állhat csak az amerikai képességekből. Az Egyesült Államok ugyanakkor büszke arra, hogy a szövetségesei mellett állhat, de az üzenete továbbra is világos: elrettentés és béke az erőn keresztül.

Trump 54 ezer milliárd forintot követel Magyarországtól 2038-ig

Az idei évet tekintve 2,6 ezer milliárd forint plusz kiadást jelentene, ha Magyarország a GDP-je 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítaná, ahogy Donald Trump követeli. 2038-ban a GDP 2 százaléka és 5 százaléka közt már 5,6 ezer milliárd forint lesz. A NATO biztosan emelni fogja a védelmi kiadások célértékét, de biztos, hogy nem 5 százalékra.

Közölte azt is, hogy nem lehet, és senki nem is fog Amerikára támaszkodni egy fenyegetésekkel teli világban. Nem lehetséges az, hogy Amerika egyedül álljon készen arra, hogy segítsen kezelni a világban jelentkező fenyegetéseket. „Szükség van arra, hogy szövetségeseink is fellépjenek, miközben mi mellettük állunk” – tette hozzá.

Mark Rutte NATO-főtitkár is nyilatkozott. Elmondása szerint a védelmi minisztereknek csütörtökön kulcsfontosságú döntést kell hozniuk a képességcélokról annak érdekében, hogy a szövetséges országok vezetői a hágai csúcstalálkozón határozhassanak arról, „mennyi pénzt fogunk költeni védelemre az elkövetkező években”. Ezzel Kanada és Európa együttesen kiegyenlíti majd az Egyesült Államok kiadásait, ami – szavai szerint – fontos, mert „egy igazságos NATO-t akarunk, ahol minden szövetségesünk ugyanannyit költ”.

„Az a jóslatom, hogy meg fogunk állapodni ezekben a képességcélokban. Ma eldöntjük, mire van szükségünk ahhoz, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat, ha megtámadnak minket. Ha valóban felkészültek vagyunk a háborúra, akkor nem fognak megtámadni minket” – fogalmazott, hozzátéve: ehhez a szövetségeseknek légvédelmi rendszerekbe, nagy hatótávolságú rakétákba, jól manőverezhető szárazföldi alakulatokba, parancsnoki és irányítórendszerekbe kell befektetniük.

Trump hosszú ideje követeli a költések jelenlegi 2 százalékról 5-re emelését, amiről Orbán Viktor miniszterelnök még márciusban azt mondta: Magyarország már csak emiatt is a leszerelésben érdekelt, békés nép, az lenne a jó, ha a GDP 2 százalékát sem kellene befizetnünk, mert bár vért izzadtunk, eddig kipréseltük magunkból. Ha pedig az arányt tényleg fel kell emelni,

az tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket, akkor az egy fél hadigazdálkodás.

Azt is hozzátette: ha mégis meglépik az emelést, akkor az óvatos duhajok táborába fog tartozni: fokozatosan, átláthatóan kell lezajlania mindennek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!