Az Egyesült Államok támadását nehéz jogszerűnek tekinteni, az önvédelem pedig minden ország számára megengedett.
Nem válthatja ki az Észak-atlanti Szerződés ötös cikkelye szerinti kollektív önvédelmet, ha Irán válaszcsapást mér az Egyesült Államok erőire – tudtuk meg Hoffmann Tamás nemzetközi jogásztól. A lényeg a válaszcsapáson van, mert az egy támadásra adott válasz, vagyis nem arról lenne szó, hogy Teherán a semmiből támadást intéz egy NATO-tagállam ellen.
A NATO-szerződés szerint ha az egyik tagállamot megtámadják (ebben az esetben az Egyesült Államok lenne az), akkor azt úgy veszik, mint az összes tagállam elleni támadást. Az sem mindegy az alapokmány szerint, hol éri a támadás az egyik tagállamot.
„Egy vagy több Fél ellen irányuló támadásnak kell tekinteni azt a fegyveres támadást, amely a Felek egyikének területe ellen Európában vagy Észak-Amerikában, Franciaország algériai megyéi ellen, bármely Fél megszálló erői ellen Európában, a Felek egyikének joghatósága alá tartozó, az észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra fekvő szigetek ellen vagy a Felek bármelyikének hajói vagy repülőgépei ellen irányul, ha a fenti területeken tartózkodnak” – mondja ki a 6-os cikkely.
Tehát nemcsak a tagállamok saját területét ért csapások válthatják ki a kollektív védelmet, hanem ott is, ahol a megtámadott országnak joghatósága van. Ilyen lehet például egy katonai támaszpont – mondta a nemzetközi jogász. Ugyanakkor nagyon nem valószínű, hogy egy esetleges iráni rakétacsapás egy közel-keleti amerikai támaszpontra NATO–Irán-háborúba torkollna, mert – ahogy Hoffmann magyarázta – ez egy válasz lenne egy jogellenes támadásra, mivel az USA hétvégi bombázása nehezen magyarázható jogszerűséggel. (Jellemző, hogy António Guterres, az ENSZ főtitkára is elítélte.) Az önvédelem pedig a nemzetközi jog szerint mindenki számára megengedett – mondta a szakértő a HVG-nek.
Emellett egy válaszcsapásnál nincs olyan megkötés, hogy oda kellene visszaütni, ahonnan a támadás jött. (Ez mondjuk nehéz is lenne, tekintve, hogy Missouriból szálltak fel a nukleáris létesítményeket támadó bombázók, a Tomahawk rakétákat kilövő tengeralattjárókat pedig nehéz lenne megtalálni.) Nem véletlen, hogy Irán ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács vasárnapi rendkívüli ülésén azt mondta, hogy arányos katonai választ fognak adni, aminek időzítését és módját az iráni hadsereg határozza majd meg.
Helyi idő szerint szombat este jelentette be Donald Trump a Fehér Házban, hogy az amerikai légierő célzott légi támadást hajtott végre három iráni (Fordo, Natanz, Iszfahán) nukleáris létesítmény ellen.
Hét B-2-es lopakodó bombázó 12 darab, 13 tonnás bunkerromboló szerkezetet dobott le a föld alá rejtett fordói dúsítóra. Egy másik stratégiai gép Natanzot 2 bombával vette célba, miután a centrifugák ott is a föld mélyén vannak. A haditengerészet ezzel párhuzamosan 30 Tomahawk cirkálórakétát lőtt ki Iszfahánra, valamint Natanzra. Trump „látványos sikerként” értékelte az akciót, a szakemberek szerint azonban visszaüthet rá az iráni bombázás.
A szakértők szerint kérdéses még, hogy milyen választ ad Irán. Brian Katulis, a washingtoni Közel-Kelet Intézet vezető elemzője a Financial Timesnak azt mondta, még nem világos, mennyire képes visszavágni a rendszer. Regionális hálózatán keresztül azonban komoly bajokat tud okozni, a terrort is ideértve.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Irán visszafogottan fog reagálni, például rakétatámadást intéz a Perzsa-öböl térségében – például az Arábiai-félszigeten vagy Irakban – lévő amerikai katonai támaszpontokra. Teherán így tett 2020-ban is, miután Trump – az első elnöksége idején – elrendelte Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda elitegysége parancsnokának likvidálását. Akkor ezzel mindkét fél úgy érezte, hogy nem érdemes tovább szítani a feszültséget. Ám ha Irán most is csak amolyan látszatmegtorlást hajt végre, a veszély akkor is fennáll, hogy amerikai katonák halnak meg, ami Washingtont újabb lépésre készteti, és elszabadulhat az erőszak.
A különböző szcenáriókról itt írtunk bővebben:
Nyaktörő iramú drágulásba kezdett a platina, a múlt héten közel 11 éves csúcsra emelkedett az ára, és a látványos ralinak az elemzők szerint még koránt sincs vége. Az árfolyam sokat köszönhet az elektromos autózás átmeneti megtorpanásának, de még annál is jóval többet a csinosba öltöző kínaiaknak.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.
