Továbbra is a nemzetiségi területekről került ki a legtöbb halott. A veszteséglistát Tuva vezeti, utána jön Burjátföld, majd az Altaj Köztársaság.
Továbbra is el nem ismertként élnek itthon a szkíták, miután az Országgyűlés elutasította a honos kisebbségi kérelmüket. Pedig 1371-en állították, hogy ők az MTA szerint amúgy kétezer éve kihalt szkíták. De ennél is többen vallották a népszámlálásnál szkítának, szkíta anyanyelvűnek magukat. Ugyanígy, „önbevallásos” nyelvhasználóként vannak néhány százan kunok, hunok és jászok is.
Összegyűlt ezer, magát szkítának valló magyar választó hiteles aláírása, így a Nemzeti Választási Bizottság elnöke az Országgyűlés elé utalta a döntést, hogy elismerjék-e őket honos kisebbségnek, amely akár a nemzetiségi választáson is indulhatna. A bökkenő, hogy az MTA állásfoglalása szerint szkíták már vagy kétezer éve nem léteznek.
Ha lesz is ezer támogatója Pócs Alfréd kezdeményezésének, akkor sem valószínű, hogy az MTA szűrőjén átmegy.
A kormány „mérlegeli”, hogy elfogadja-e a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részét jogsértőnek kimondó strasbourgi ítéletet, vagy inkább az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének felülvizsgálatát kéri – közölte a hvg.hu kérdésére az igazságügyi tárca.
Több gond is van a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részével – állapította meg friss ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely két nemzetiségi szavazónak igazat adva elmarasztalta Magyarországot, és a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását írta elő.
Az Európai Törvényszéken is elbukott a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés, amely az európai őshonos kisebbségek védelme érdekében javasolt uniós szintű intézkedéseket.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok mondhassák meg, válasszanak-e helyi nemzetiségi önkormányzatot ott, ahol addig nem volt nyoma az adott nemzetiség létezésének – ezt javasolja az országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága.
Az oroszok nem felelnek meg a nemzetiségi törvény előírásának, a székelyek azonosságtudata pedig jóval inkább egy sajátos területi-közösségi identitás.
Az NVB elfogadta az ezt kérelmező aláírásokat, most kikérik az MTA véleményét, majd a parlamentnek kell döntenie erről.
Oroszország gazdagságát és sikerességét hivatott propagálni péntektől a Szocsiban megrendezett téli olimpia. A Patyomkin-színfalak és a szubtrópusi (!) exkluzív helyszín mögött ugyanakkor korrupció, súlyos emberi jogi visszásságok, népcsoportok, civilek elnyomása, a független média bedarálása és rendőri erőszak látható. Milyen Oroszország rendez most téli olimpiát? A Carnegie Moscow Center volt gyakornokának elemzése.
A magyarországi nemzetiségek elmúlt kétévi helyzetéről szóló jelentést tárgyalja mai ülésén az Országgyűlés.
Maratoni vitával kezdődik meg a 2014-es költségvetés tárgyalása a parlamentben, kérdés, bírják-e majd szusszal a képviselők. Az Országgyűlés megválasztja az új nemzetiségi ombudsmanhelyettest, és két határozatban is megüzeni a véleményét Brüsszelnek, bár más-más stílusban: a kormánypártok kedvenc rezsicsökkentését harcos hangú politikai nyilatkozatban védik meg, míg az Európai Ügyészség tervéről uniós bikkfanyelven magyarázzák meg, hogy nem lenne túl jó ötlet.
Egyelőre nem tudni, pontosan kiket rejt a ciganos elnevezés.
Kompromisszumok révén végül az Összefogás is beszállt az új tömörülés megalapításába.
Egy magyar állampolgárságú magánszemély szeretné magyarországi nemzetiséggé nyilvánítani az oroszokat. A döntés a parlament kezében van.
A házelnök szerint jó lenne, ha más országokban "az lenne a minimum, amit mi tudunk nyújtani a kisebbségeknek". Kövér vasárnap a Dunának, a közmédia nemzetiségi napi műsorfolyamában beszélt arról, hogy az európai országok többségében még annyi jogosítványuk sincs a kisebbségeknek, mint a magyar Országgyűlésben.
A nemzetiségi választás szabályain változtatna az NVB.
A legtöbben a németek szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, összesen 3020-an, így az egyszázalékos szabály alapján 31 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy országos listát állíthassanak. A romáknak hat aláírást kell gyűjteniük, hogy lehessen szószólójuk a parlamentben.
Szabó Máté ombudsman vizsgálata szerint a magyarországi nemzetiségekhez tartozók a szükséges feltételek hiányában nem tudnak élni a számukra biztosított nyelvi jogokkal, ezért kormányzati intézkedéseket kezdeményezett - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel.
