Tetszett a cikk?

Az országos nemzetiségi önkormányzatok mondhassák meg, válasszanak-e helyi nemzetiségi önkormányzatot ott, ahol addig nem volt nyoma az adott nemzetiség létezésének – ezt javasolja az országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága.

A törvényjavaslat szerint csak ott írnák ki automatikusan a választást, ahol már működik helyi testület, és a népszámlálás szerint az illető nemzetiségnek legalább 25 tagja él a településen. Ez a létszámhatár most 30 fő, tehát csökkenne.

Ahol azonban ez a két feltétel nem áll fenn, ott csak akkor válasszanak, ha „az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását”. Megnéznék például, hogy létezik-e ott nemzetiségi alapítvány vagy egyesület, és szabályosan működik-e.

Ki kellene kérni a Magyar Tudományos Akadémia véleményét is.

A javaslathoz valódi indoklást nem fűzött a Ritter Imre német képviselő által vezetett bizottság – az indoklási rész csak megismétli a szöveget –, de a múltban többször előfordult, hogy olyan emberek szerveztek nemzetiségi önkormányzatot, akiknek nem feltétlenül volt közük az illető kisebbséghez, és olyan falvakban, ahol korábban senki nem hallotta hírüket. A 2019-es választásoknál is felmerült ilyesmi, de ez a példa azt is mutatja: a most javasolt szabály nem megoldás, ha magában az országos önkormányzatban van baj. Az előforduló manipulációk magyarázata mindig a pénz, hiszen a nemzetiségi önkormányzatokban költségvetési pénzt lehet költeni. 

A javaslatról az országgyűlés dönt majd, amely az eddigi tapasztalatok szerint általában elfogadja a nemzetiségi bizottság javaslatait.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!