Továbbra is a nemzetiségi területekről került ki a legtöbb halott. A veszteséglistát Tuva vezeti, utána jön Burjátföld, majd az Altaj Köztársaság.
Továbbra is el nem ismertként élnek itthon a szkíták, miután az Országgyűlés elutasította a honos kisebbségi kérelmüket. Pedig 1371-en állították, hogy ők az MTA szerint amúgy kétezer éve kihalt szkíták. De ennél is többen vallották a népszámlálásnál szkítának, szkíta anyanyelvűnek magukat. Ugyanígy, „önbevallásos” nyelvhasználóként vannak néhány százan kunok, hunok és jászok is.
Összegyűlt ezer, magát szkítának valló magyar választó hiteles aláírása, így a Nemzeti Választási Bizottság elnöke az Országgyűlés elé utalta a döntést, hogy elismerjék-e őket honos kisebbségnek, amely akár a nemzetiségi választáson is indulhatna. A bökkenő, hogy az MTA állásfoglalása szerint szkíták már vagy kétezer éve nem léteznek.
Ha lesz is ezer támogatója Pócs Alfréd kezdeményezésének, akkor sem valószínű, hogy az MTA szűrőjén átmegy.
Több gond is van a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részével – állapította meg friss ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely két nemzetiségi szavazónak igazat adva elmarasztalta Magyarországot, és a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását írta elő.
Egyelőre nem tudni, pontosan kiket rejt a ciganos elnevezés.
Kompromisszumok révén végül az Összefogás is beszállt az új tömörülés megalapításába.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok mondhassák meg, válasszanak-e helyi nemzetiségi önkormányzatot ott, ahol addig nem volt nyoma az adott nemzetiség létezésének – ezt javasolja az országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága.
A házelnök szerint jó lenne, ha más országokban "az lenne a minimum, amit mi tudunk nyújtani a kisebbségeknek". Kövér vasárnap a Dunának, a közmédia nemzetiségi napi műsorfolyamában beszélt arról, hogy az európai országok többségében még annyi jogosítványuk sincs a kisebbségeknek, mint a magyar Országgyűlésben.
A magyarországi nemzetiségek elmúlt kétévi helyzetéről szóló jelentést tárgyalja mai ülésén az Országgyűlés.
Szabó Máté ombudsman vizsgálata szerint a magyarországi nemzetiségekhez tartozók a szükséges feltételek hiányában nem tudnak élni a számukra biztosított nyelvi jogokkal, ezért kormányzati intézkedéseket kezdeményezett - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel.
A kormány „mérlegeli”, hogy elfogadja-e a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részét jogsértőnek kimondó strasbourgi ítéletet, vagy inkább az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének felülvizsgálatát kéri – közölte a hvg.hu kérdésére az igazságügyi tárca.
Az Európai Törvényszéken is elbukott a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés, amely az európai őshonos kisebbségek védelme érdekében javasolt uniós szintű intézkedéseket.
Az oroszok nem felelnek meg a nemzetiségi törvény előírásának, a székelyek azonosságtudata pedig jóval inkább egy sajátos területi-közösségi identitás.
Az NVB elfogadta az ezt kérelmező aláírásokat, most kikérik az MTA véleményét, majd a parlamentnek kell döntenie erről.
Egy magyar állampolgárságú magánszemély szeretné magyarországi nemzetiséggé nyilvánítani az oroszokat. A döntés a parlament kezében van.
A nemzetiségi választás szabályain változtatna az NVB.
A legtöbben a németek szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, összesen 3020-an, így az egyszázalékos szabály alapján 31 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy országos listát állíthassanak. A romáknak hat aláírást kell gyűjteniük, hogy lehessen szószólójuk a parlamentben.
Oroszország gazdagságát és sikerességét hivatott propagálni péntektől a Szocsiban megrendezett téli olimpia. A Patyomkin-színfalak és a szubtrópusi (!) exkluzív helyszín mögött ugyanakkor korrupció, súlyos emberi jogi visszásságok, népcsoportok, civilek elnyomása, a független média bedarálása és rendőri erőszak látható. Milyen Oroszország rendez most téli olimpiát? A Carnegie Moscow Center volt gyakornokának elemzése.
Maratoni vitával kezdődik meg a 2014-es költségvetés tárgyalása a parlamentben, kérdés, bírják-e majd szusszal a képviselők. Az Országgyűlés megválasztja az új nemzetiségi ombudsmanhelyettest, és két határozatban is megüzeni a véleményét Brüsszelnek, bár más-más stílusban: a kormánypártok kedvenc rezsicsökkentését harcos hangú politikai nyilatkozatban védik meg, míg az Európai Ügyészség tervéről uniós bikkfanyelven magyarázzák meg, hogy nem lenne túl jó ötlet.
