Az EU-csúcs előtti napra időzítve találkoztak szerda délután Brüsszelben a nyugat-balkáni térség vezetői a huszonhetek állam- és kormányfőivel. Három ok miatt is kiemelten fontos a mostani Nyugat-Balkán és EU közti csúcstalálkozó – fogalmazott az újonnan hivatalba lépett tanácselnök, António Costa. „Egyrészt mert mind az európai családhoz tartozunk; osztozunk a kontinensen, és legfőképpen közös értékeink és közös történelmünk van. Másrészt mert elköteleztük magunkat a bővítés mellett, és úgy gondoljuk, hogy a bővítés a legfontosabb befektetés a békébe és a biztonságba. S végül mert az EU vezeti a nyugat-balkáni országok fokozatos integrációját.”

Brüsszeli nyilatkozat néven fut a csúcsot lezáró következtetéseket összegyűjtő szöveg. Ebben hangsúlyosan szó esik a térségnek nyújtandó 6 milliárd euró összegű, vissza nem térítendő gazdasági támogatásról, továbbá arról, hogy fokozni kell a biztonsági és hadászati, kiberbiztonsági együttműködést, de a nyilatkozat részletesen összeszedi Brüsszel várakozásait is a hat jelöltország (Albánia, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Bosznia és Hercegovina, valamint Macedónia) reformtörekvései kapcsán.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően szerdán Brüsszelben Albániával is aláírták a biztonsági és védelmi megállapodást – ahogy korábban Észak-Macedóniával.

Csatlakozási várakozások

A montenegrói elnök várakozásai szerint az övék lehet a következő EU-hoz csatlakozó új tagállam. Jakov Milatović montenegrói elnök bízik benne, hogy 2028-ban taggá válhatnak, ami szerinte ambiciózus, de teljesíthető cél.

Szerbiával kapcsolatban megemlítendő: a magyar soros EU-elnökség fontos eredményei közt kommunikálták kedden, hogy az európai ügyekért felelős miniszterek jóváhagyták az uniós csatlakozási tárgyalások harmadik fejezetcsoportjának megnyitásához szükséges, Szerbiának címzett levelüket – közölte az elnökség.

A héten Brüsszelben két kormányközi konferenciát is tartottak. Hétfőn a Montenegróval tartott kormányközi konferencián három csatlakozási fejezetet sikerült lezárni, míg kedden Albániával nyitották meg a második fejezetcsoportot. Ezek a pozitívumok, azonban a kritikákat sem rejti véka alá a dokumentum:

Az, hogy nem került sor a Pristina és Belgrád közötti kapcsolatok normalizálására, mindkét partnert hátráltatja.

Végre kell hajtani a Belgrád és Pristina közötti, az EU közvetítésével zajló párbeszéd keretében született megállapodásokat, különösen a kapcsolatok normalizálása felé vezető útról szóló megállapodást és annak mellékletét.”

A hat nyugat-balkáni ország képviselői szerda délután ültek tárgyalóasztalhoz a huszonhét EU-tagország állam-, illetve kormányfői mellett az Európai Tanács új elnökével, Costával, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, az új uniós külügyi főképviselővel, Kaja Kallasszal, valamint az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával.

Az Európai Unió 2018 óta évente rendez csúcstalálkozót a régió vezetőivel, legutóbb 2023 decemberében ültek össze ebben a felállásban az EU vezetői a balkáni állam- és kormányfőkkel.

Kapcsolt képünkön Petteri Orpo finn miniszterelnök, Ursula von der Leyen EB-elnök, Jakov Milatovic montenegrói államfő és António Costa, az Európai Tanács elnöke látható a brüsszeli nyugat-balkáni csúcson. Fotó: MTI/Purger Tamás