A Demokratikus Koalíció azt szeretné, hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradók kapjanak kárpótlást, az állami nyugdíjpillérbe átlépők számára pedig vezessék be az egyéni számlás rendszert, amelyben jóváírják minden korábbi megtakarításukat.
Hosszú vajúdás után a lehető legegyszerűbb formában indítják el a régóta megígért egyéni nyugdíjszámlákat, amelyekre egyelőre csak a január 1-től bevallott járulékokat írják fel, a korábbi magánpénztári megtakarítást nem. Hétfőn elfogadják a korábban az Alkotmánybíróság által visszadobott választási törvényt, de lesz napja a finnugor nyelvrokonoknak is, és az ülés elején ismét lehet majd kérdezni személyesen Orbán Viktortól.
Legalább 40 év, míg nyugdíjba vonulnak, állami ellátással nem számolnak, megtakarítani jelenleg ugyanakkor alig van esélyük. A magyar pályakezdő huszonévesek – bár foglalkoztatja őket a nyugdíjkérdés – még nem tudnak, vagy nem akarnak saját időskori ellátásukra költeni, kilátásaik azonban nem túl rózsásak. Gyerek, saját lakás, utazás és csak ezután jön a nyugdíj a sorban? A hvg.hu sorozata a nyugdíjas éveikre készülő különböző életkorú magyarokról.
Több százezren mennek majd nyugdíjba a következő 4-5 évben, így a magyar nyugdíjasok száma minden bizonnyal hárommillió fölé ugrik. Az ő ellátásuk rendkívüli mértékben megterheli majd a nyugdíjrendszert. Az érintettek ugyanakkor maguk sem tudják, hogy pontosan milyen feltételek mellett vonulhatnak majd nyugdíjba, és mostani jövedelmükhöz képest milyen arányú havi ellátásra számíthatnak. A Ratkó-generáció nyugdíjproblémái a körmünkre égnek.
A szokásos egy helyett rögtön három kormánypárti interpellácóval kérdeznek alá a fideszes és kereszténydemokrata képviselők a kormány tagjainak, majd az LMP-frakció megszűnése miatt átrendezik a parlamenti erőviszonyokat. Hétfőn kiderül, képes-e önkorlátozásra a kormányoldal a választókerületek átrajzolásának ügyében, éjszaka pedig folytatódik az alaptörvény nagyjavítása, és a médiatörvény csiszolgatása.
Zsigeri válaszokat eredményezett az OECD legutóbbi jelentése, melyben a nyugdíjadó bevezetését javasolta Magyarországnak a nemzetközi szervezet. A Fidesz élből elutasította az ötletet, pedig a nyugdíjak bruttósításával a nyugdíjasok és a munkavállalók is jól járhatnának. A felvetés politikailag azonban olyan érzékeny területet érint, és aki előhozakodik vele, olyan könnyen támadható, hogy tényleges végiggondolására senki sem mert vállalkozni.
Az átalakításokkal a jelenlegi nyugdíjrendszer kevesebbe kerül, mint két éve, a kormányzat nem tervezi annak további módosítását - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak.
Az MSZP szerint nincs rá biztosíték, hogy nőni fog az ellátás összege annak az egymillió embernek az esetében, akik január 1-je óta nyugdíj helyett szociális ellátást kapnak.
Bár a kormány most technikai hibáról beszél, és az ellenzék éberségét kéri számon, utólag rekonstruálva úgy fest, szándékosan csökkentették a rokkant ellátásban is részesülő, mintegy háromezer özvegy járandóságát. Az erről szóló törvényjavaslatot a kormány nevében nyújtották be, majd később nem eltörölték, csak elhalasztották a bevezetését. A kormánypártok most már visszakoznak, és bocsánatkérő levelet küldenek az érintetteknek.
Átlátható, fenntartható, a demográfiai helyzethez jobban igazodó rendszer, vagy a magyar viszonyokra nem átültethető, az öngondoskodás alól felmentő, a lényegi problémát nem orvosló szisztéma? A Világbank az egyéni számlás nyugdíjrendszer mellett érvel, de kétséges, hogy nálunk működne-e.
A Fidesz-kormánynak nincs nyugdíjkoncepciója, és leginkább attól kell tartani, hogy valamelyik ötletüket előkészítetlenül bevezetik - mondta a hvg.hu-nak Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (NYIKA) volt elnöke, aki szerint a gyermekvállalás összekötése a nyugdíjjal számos komoly problémát felvet. Holtzer az öngondoskodás és a családon, kisközösségen belüli kölcsönös segítségnyújtás ösztönzéséből indulna ki. A nyugdíjszakértő két év után először ad interjút.
Drasztikus nyugdíjcsökkentést javasolt a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke egy hétvégi televíziós műsorban, mivel szerinte egy elöregedő társadalomban nem lehet megtenni, hogy nem nyúlnak hozzá a nyugdíjkiadásokhoz. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint a nyugdíjak már a korábbi években is komolyan vesztettek reálértékükből. A kormányközeli tanácsadó cég vezetője által javasolt további, azonnali csökkentés pedig elképzelhetetlen a nyugdíjasok tömeges elszegényedése nélkül.
A születéskor várható élettartam növekedése miatt "sürgető szükség" van arra, hogy a kormányok fokozatosan emeljék a nyugdíjkorhatárt, és a rendszer fenntarthatósága érdekében szélesítsék az öngondoskodás körét – olvasható a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének (OECD) hétfőn ismertetett jelentésében.
Bár a Széll Kálmán-terv 2.0-ról leginkább az új adók és a megszorítások miatt esik szó, a dokumentum fontos szerkezeti átalakításokat is tartalmaz – írja az Origo. A nyugdíjrendszer, a felsőoktatás, az egészségügy és a tömegközlekedés sem ússza meg változtatások nélkül.
Elkészült a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos vizsgálati eredményeket tartalmazó jelentés, amelyet Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja pénteken ad le - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
Az MSZP csütörtökön sajtótájékoztatón újra arra szólította fel a kormányt, tisztázza, hogy milyen nyugdíjmodellt akar.
Hosszú távon is megőrzi a kormány a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát - mondta Harrach Péter a Kovács K. Zoltán Idősek Köre szombati alakuló ülése előtt a fővárosban.
Helyeselte a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetését az ÁSZ elnöke és a nyugdíjbiztosító főigazgatója egy csütörtöki konferencián. A nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatos konkrét tervekről azonban kevés szó esett.
Az Orbán-kormány kalkulációival ellentétben a nyugdíjrendszer átalakításával nem 93 milliárd, hanem legfeljebb 19 milliárd forintot lehet megtakarítani - írja csütörtöki közleményében a Policy Agenda számításaira hivatkozva a szocialista Korózs Lajos, aki azt kérdezi: hogy hogyan spórolja meg a kormány hiányzó 74-84 milliárd forintot.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer lehetőséget biztosít kivételes nyugellátás és rehabilitációs járadék (ez utóbbira 2011. január 1-jétől), kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére. A legfontosabb feltételek és kizáró okok.
