A lakosság nagyobb része továbbra sem ért egyet a nyugdíjrendszer átalakításával, de a magán-nyugdíjpénztári tagok jelentős többsége várhatóan áttér az állami rendszerbe. A Medián január közepén végzett felmérése szerint a lakosság 73 százaléka nem ért egyet a kormány intézkedéseivel.
Az USA-ban 2020-ban tetőzik a nagy létszámú generáció nyugdíjba vonulása, Európát öt, ezen belül Magyarországot 10 évvel később éri el a válság, de a kontinens már használni tudja azokat az eszközöket, amelyeket az USA addig kidolgoz a probléma kezelésére - vélik az Allianz csoport kutatásának készítői.
"Állami lopás" címmel közöl kommentárt a magyarországi nyugdíjrendszer átalakításáról az Új Szó című szlovákiai magyar napilap hétfőn.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta: stabil, megbízható, hosszú távon kiszámítható nyugdíjrendszert hozott létre a hétfőn elfogadott erről szóló törvény és a szerdai kormányülésen hozott határozat.
A kormány nyugdíjintézkedéseit figyelve felmerülhet az emberben, hogy miért nem lepték el az utcákat a magánpénztári tagok százezrei. Elintézhetnénk azzal, hogy nem ilyen a magyar polgár, ennek nincs kultúrája itthon. Lehet, hogy nem tudjuk, mi is az az öngondoskodás?
Azt idő dönti el, hogy elégedettek lehetünk-e a nyugdíjrendszer átalakításával; jelenleg jó megoldásnak tűnik - mondta az InfoRádiónak Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki azt mondta, azért nem szavazott hétfőn a nyugdíjtörvényről, mert tárgyaláson volt.
Átalakul a nyugdíjrendszer; az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe. A döntésről nyilatkozniuk azoknak kell, akik a maradást választják, ezt személyesen kell megtenniük nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az átlépők adómentesen vehetik ki az infláció feletti hozamukat.
A Jobbik nem szavazza meg azt a politikai nyilatkozatot, amelyet Orbán Viktor, Lázár János és Kósa Lajos fideszes képviselők terjesztettek be a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelmében. A nyilatkozatot a kormánypárt házszabálytól való eltéréssel már hétfőn elfogadná.
Nyugdíjügyben az Európai Bizottságnak (EB) csak véleménye lehet, a nyugdíjmodell kiválasztása a nemzeti hatóságok joga - mondta Andor László munkaügyi biztos a Napi Gazdaságban pénteken megjelent interjúban. Andor szerint az uniós szabályok sérülése esetén az EB közbelépne, de ez most nem tűnik indokoltnak.
Az Európai Unió nem fogja büntetni Magyarországot a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a magánnyugdíjpénztári pillérből az állami nyugdíjrendszerbe visszaáramoltatás miatt.
Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosztva a felosztó-kirovó mellett egy tőkefedezeti pillérre is támaszkodjon a nyugdíjrendszer - figyelmeztetett a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.
A magán-nyugdíjpénztári tagnak személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január végéig, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter terjesztett a parlament elé.
A Fitch Ratings az idei év végéig leminősítheti Magyarországot, mert úgy ítéli meg, hogy a kormány nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos terve negatív hatással lehet a költségvetés fenntarthatóságára.
Az EU által a nyugdíjreform államháztartási költségeinek ügyében tanúsított "rugalmatlanság" az egyik valószínű oka a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyarországi kormányintézkedéseknek, és bár a nyugdíjreform-költségek elszámolásának kérdésében vallott magyar álláspont "méltányolható", a kormány által választott módszerek a piaci szereplők körében bizonyosan nem lelnek rokonszenvre - áll londoni felzárkózó piaci elemzők pénteki helyzetértékelésében.
A magánnyugdíj-pénztártagság híve volt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, legalábbis erre utal, hogy bár neki annak idején nem volt kötelező, mégis pénztártag lett. Amikor pedig tavaly megtehette volna, nem lépett ki.
A magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt az utóbbi napokban egyre vadabb vita folyik. De mit is államosítanak valójában, s mekkora az esélye, hogy e felettébb kockázatos, a jogrend és az etika kereteit feszegető, mások szerint durván letipró, az Európai Unió és a befektetők rosszallását is kiváltó intézkedés megtérül?
A magán-nyugdíjpénztári pénzek elvételével szavazóbázisát veszítheti el a Fidesz, a lépés ugyanis leginkább az aktív korosztályt, illetve a középosztályt érinti. Igaz, nyerhet is vele a kormánypárt: ha tervei szerint alakulnak a dolgok, és a magánnyugdíjpénztárakhoz befolyó járulékokat maga költheti el, akkor, ha csak egy-két évig is, de az Európai Unió egyik legalacsonyabb költségvetési hiányú országává léphet elő.
A magánnyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe való visszaléptetésével Magyarország kiugrott azoknak az EU-tagországoknak a kilenctagú csoportjából, amelyek korábban azt kérték az uniótól, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel csökkenthessék költségvetési hiányukat. Kérdés, hogyan reagál most a magyar lépésre az EU, amely annak idején részben elutasította a kilenc tagállam kérését.
A gazdaság hozhatja a várt eredményeket az idén és jövőre, ám 2012 és 2013 kilátásai egyelőre bizonytalannak tűnnek. Az eurózóna aligha fog felbomlani, a belépéssel csak nyerhetünk – fejtette ki többek között a hvg.hu tudósítójának Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, közgazdász, az MTA tagja.
A társadalombiztosítás jövőjéről folyó vitákat az tette igazán hangossá hazánkban, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése mellett döntött, s a jelek szerint elkötelezi magát a felosztó-kirovó rendszernek döntő hangsúlyt adó átalakítás mellett. De mi van más EU-országokban?
