„Az özvegyi nyugdíjakat nem kívánjuk csökkenteni, és attól a 2567 főtől, aki az elmúlt hetekben az özvegyi nyugdíj csökkentéséről szóló levelet kapott, ezúton is elnézést kérek az okozott izgalmakért” – szabadkozott Halász János államtitkár múlt hétfőn a parlamentben, miután Varga László szocialista képviselő interpellációjában hazugsággal vádolta meg a kormányt. A továbbiakban az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára már nem is foglalkozott az özvegyi nyugdíjakkal, inkább a korábbi kormány intézkedéseit emlegette.

Egy héttel korábban az LMP-s Schiffer András kérte számon a kormánypártokat egy parlamenti vitában, mire Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár úgy reagált: a szociális járadék szabályozásánál „a nyugdíjbiztosító elkövetett egy súlyos hibát”, amely miatt „a személyi felelősségre vonás is folyamatban van". Lázár 2857 érintettről beszélt, akiknek Balog Zoltán, az Emmi minisztere személyre szóló bocsánatkérő levelet küld majd.

„Egyetlenegy olyan állampolgár sem lesz, akinek ebből az okból kifolyólag vagy bármilyen más okból kifolyólag csökkenne a nyugdíja” – jelentette ki Lázár, aki azzal vádolta Schiffert, hogy félretájékoztatja az országot. A kormánypárti idegesség érthető is, hiszen az özvegyi nyugdíj csökkentésével a kormány egy komoly tabut sértett meg. A nyugdíjak értékének megőrzése a Fidesz alapvető választási ígérete volt, és Orbán Viktor miniszterelnök is többször kijelentette: visszautasítanak minden olyan kérést, amely a nyugdíjak csökkentésére vonatkozik.

Stiller Ákos

Mégis lett nyugdíjcsökkentés

Ha valóban nem szándékos volt a csökkentés, hanem csak rendszerhiba történt, akkor annak forrását biztosan nem az Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatáson kell keresni, hanem az Emminél, illetve az Országgyűlésben. Előbbi készítette azokat az előterjesztéseket, amelyek alapján felére kell csökkenteni a rokkantsági ellátásban is részesülő özvegyek nyugdíját, utóbbi pedig úgy fogadta el ezeket a törvényeket, hogy lényegében senki egy szót sem szólt a változtatás ellen.

A parlament tavaly november 30-án kezdte meg sürgősséggel tárgyalni a „megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot, amelyet Réthelyi Miklós, azóta lemondott nemzeti erőforrás miniszter nyújtott be. A javaslathoz az utolsó pillanatban nyújtott be a kormány egy nyolcoldalas, helyenként telefonkönyvre emlékeztető zárószavazás előtti módosító indítványt.

A kormánypárti többség december 20-án elfogadta a módosításokat, majd az egész törvényt, amely december 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Ekkor még senkinek nem tűnt fel, de a jogszabály egyik pontja úgy módosította a nyugdíjtörvényt, hogy megfelezte az özvegyi nyugdíját azoknak, akik egyúttal rokkantellátásban is részesülnek. Indoklásként az egész módosító mellett egyetlen mondat szerepelt, amely szerint az csak pontosításokat tartalmaz, és más törvényekkel teremti meg az összhangot.

A törvényben korábban az állt, hogy az özvegy az elhunyt házastárs nyugdíjának hatvan százalékára jogosult, kivéve, ha saját „jogú nyugdíjjal”, vagy néhány más, speciális járandósággal is rendelkezett: ebben az esetben csak harminc százalék illette meg őket. Az utolsó pillanatban elfogadott törvénymódosítás ezt valódi indoklás nélkül kiterjesztette azokra is, akik rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást is kapnak. Mint utóbb kiderült, ez néhány ezer embert érint meglehetősen kellemetlenül.

Nem akartak változtatni

Lassan azért csak feltűnt a minisztériumban, hogy valami nincs rendben a törvénnyel, hiszen a június 1-jén az Emberi Erőforrások Minisztériuma által benyújtott, az Európai Unió tisztviselőinek nyugdíjbiztosításáról „és más kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatban némi haladékot adtak az érintetteknek. A törvény egyik paragrafusa úgy rendelkezett, hogy csak 2012. szeptember 1-jétől kell harmincszázalékos mértékűre módosítani a rokkantellátásra is jogosult özvegyek nyugdíját.

Soltész Miklós szociális államtitkár június 12-én, a törvényjavaslat vitájában ki is emelte, hogy „a javaslat haladékot ad a rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesülők özvegyi nyugdíjának 30 százalékos mértékűre módosítására, amire így csak szeptember 1-jétől kell sort keríteni. Az eredeti, az özvegyi nyugdíj csökkentéséről szóló javaslatról Soltész ekkor csak annyit mondott: „a rokkantsági rendszer átalakítása érintette a korábbi megváltozott munkaképességűek ellátásainak és az özvegyi nyugdíj együttfolyósításának a szabályait is”.

Soltész Miklós beszél a parlament egyik korábbi ülésén

MTI / Beliczay László

A kormány nevében beszélő államtitkár ekkor tudatos döntésként beszélt a nyugdíjcsökkentésről, szó sem volt tévedésről. Tényként kezelte a nyugdíjcsökkentést a Soltész parlamenti felszólalása után három nappal benyújtott, „egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő javaslat is, amely ugyanakkor a rokkantsági ellátás oldalán próbálta némileg kompenzálni az özvegyeket.

Ez a törvényjavaslat – amelyet július 9-én fogadott el a parlament – annyiban módosította a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló, még 2011-ben elfogadott jogszabályt, hogy az érintettek teljes egészében megkaphatták azt a rokkantsági ellátást, aminek korábban – épp az özvegyi nyugdíjjogosultság miatt – csak a felét fizették ki nekik. A javaslat indoklása viszont külön kiemelte, hogy mindez azzal együtt érvényes, hogy a „hozzátartozói nyugellátás összege” a korábban elfogadott törvénymódosítás szerint 60 százalékról 30-ra csökken.

Későn, de kapcsoltak

Ezzel egyébként nem mindenki járt rosszul, akinek nagyon alacsony volt az özvegyi nyugdíja, az rokkantként nagyobb összegre lett jogosult. Soltész Miklós hétfőn a parlamentben, a csökkentést megakadályozni hivatott, múlt pénteken benyújtott törvénymódosítás vitájában azt mondta: 3148 fő kapott határozatot, ebből 2567 ember ellátása csökkent, 581 esetben viszont emelkedett volna az ellátása összege. A határozatokat azóta mind visszavonták, de az 581 szerencsés az új törvénnyel meg fogja kapni a különbözetet.

Az özvegyi nyugdíjak csökkenéséről először idén augusztusban jelentek meg hírek. Az ellenzék felkapta a témát, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke például augusztus 24-én már arról beszélt, hogy valaki levélben öngyilkossággal fenyegetőzött a csökkentés miatt. Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár már akkor úgy reagált: „ez egy bonyolult történet”, és egy sajnálatos „technikai rendszerhiba” miatt kaptak határozatot a csökkentésről a rokkantellátást is kapó özvegyek.

A parlamenti szócsaták után a kormányzati szándék csak múlt pénteken érett törvényjavaslattá, igaz, ennek vitája már hétfőn meg is kezdődött a parlamentben. Soltész Miklós bevezetőjében „anomáliának” nevezte a jogalkotási bakit, ami azért következett be, mert nagyon sok az özvegyi nyugdíjas, ehhez képest viszont kevés volt a szociális járadékosok száma. Az államtitkár azzal vágott vissza a kormányt bíráló Szél Bernadett LMP-s képviselőnek, hogy jó lett volna, ha ez hamarabb kiderül, de „miért nem szólt annak idején”?