"Nekem már nem lesz nyugdíjam"
Legalább 40 év, míg nyugdíjba vonulnak, állami ellátással nem számolnak, megtakarítani jelenleg ugyanakkor alig van esélyük. A magyar pályakezdő huszonévesek – bár foglalkoztatja őket a nyugdíjkérdés – még nem tudnak, vagy nem akarnak saját időskori ellátásukra költeni, kilátásaik azonban nem túl rózsásak. Gyerek, saját lakás, utazás és csak ezután jön a nyugdíj a sorban? A hvg.hu sorozata a nyugdíjas éveikre készülő különböző életkorú magyarokról.
Az utóbbi egy-két évben kezdtek el dolgozni, még életük elején járnak, miért is foglalkoznának azzal, hogy miből fognak megélni 40 év múlva? A kérdést jogosan lehetne feltenni, hiszen a mai pályakezdő huszonéveseknek először is saját egzisztenciájukat kell megteremteni. Adott esetben pedig családot is szeretnének alapítani, ebben a relációban pedig nem a nyugdíj jövőbeni biztosítása az elsődleges cél. Míg nagyszüleik biztosan számíthattak az állam oltalmazó karjaira a nyugdíjba vonuláskor, ma már a demográfiai, gazdasági és társadalmi változások miatt az állami nyugdíjrendszer korántsem tudja nekik ugyanezt az ellátási színvonalat nyújtani. Sőt, már szüleiknek is nehézségeik lesznek életszínvonaluk fenntartásával.
Hogyan készül, egyáltalán tervez-e nyugdíjas éveire egy fiatal munkavállaló? Mennyire bízik az állami nyugdíjrendszerben? Tud-e, és ha igen, mennyit és milyen konstrukcióban tud félrerakni az életpálya 40-45 év múlva bekövetkező változásának menedzselésére? Egyáltalán, lesz még akkor olyan, hogy nyugdíjba vonulás, vagy életük végéig kell dolgozniuk?
Messzi van még a nyugdíjaskor...
"Foglalkoztat a nyugdíj kérdése, de pályakezdőként ez még annyira messzinek tűnik, hogy egyelőre csak pár év múlva szeretnék elkezdeni tervezni a nyugdíjra. AKkor, amikor lesz annyi keresetem, amiből félre tudok majd tenni" – fejtette ki a 25 éves Judit, aki egy középvállalkozásnál dolgozik IT-területen. Ő azt tervezi, hogy körülbelül 3 év múlva áll neki a nyugdíjcélú takarékoskodásnak.
Judit szerint amikorra ő eléri az időskort, még lesz nyugdíj, de saját magának kell erre az időre terveznie, az államra nem lehet majd számítani. Úgy véli, a nyugdíjkorhatár is kitolódik, vagy ha mégsem, akkor a nyugdíj mellett kell dolgozni addig, amíg az ember bírja és egészséges. Judit azt tartaná ideálisnak, ha nyugdíjaskorban sem esne ki az ember a munkaerőpiacról, hanem részmunkaidőben tudná folytatni, így a csökkenő öregkori jövedelmek szükséges kiegészítése is legalább részben megoldódhat. "Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy életem végéig dolgozni kell majd" – tette hozzá. Szerinte ez viszont ma is így történik, csak olyan formában, hogy a nyugdíjasok a saját háztartásukat vezetik és a kiskertben dolgoznak.
Nyugdíjának biztosítását Judit nem bízná az államra. Szerinte mindenkinek saját magának kell majd gondoskodnia időskori jövedelméről, mivel a korfa (a lakosság nemenkénti korelosztását ábrázoló, adott esetben a családi állapottal kiegészített grafikon – a szerk.) alapján hazánk lakossága öregszik, ezért mostantól kezdve több lesz a nyugdíjas Magyarországon, mint az aktív korú. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer mostani formájában nem fenntartható – hangsúlyozta Judit.
"Nekem már nem lesz nyugdíjam"
A 25 éves Fruzsi egy magyar humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó vállalkozásnál dolgozik már egy éve. Időközben elköltözött otthonról, albérletben él, nekiállt felépíteni a saját életét. A nyugdíjkérdés ebbe a körbe egyelőre nem fér bele. "Az egészséges énvédő mechanizmusom miatt a nyugdíj még annyira nem foglalkoztat, nem lenne normális még azon is görcsölni, hogy miből lesz nyugdíjam, amikor egyelőre annál a kérdésnél tartok, hogy miből lesz új téli csizmám, serpenyőm, ágyneműm" – fejtette ki.
| Nyugdíjas évek – ami ránk várhat |
| "Ami biztos, az a halál, nem a nyugdíj" – a Ratkó-generáció nyugdíjba vonulásának dilemmái. |
A saját lakás lehetne egy következő lépcsőfok Fruzsi számára, erről azonban csak álmodni tud. Ő arra számít, hogy nem lesz állami nyugdíja, reméli azonban, hogy az idő előrehaladtával el tud majd kezdeni félretenni a nyugdíjas éveire valamilyen önkéntes megtakarítás formájában. "Bár ekkor már nyilván a gyerekekre kellene a pénz... sehogy sem lehet ebből a szituációból jól kijönni" – tette hozzá.
Több lábon kell állni
Az egyik minisztériumnál dolgozó 26 éves Kata nem igazán foglalkozik a nyugdíj lehetőségével, ő addig szeretne dolgozni, amíg fizikai lehetőségei megengedik. Kata nem látja problémának, hogy az ember addig dolgozik, amíg bírja, "csak munka legyen". Emellett azonban túl sok jót nem remél az állami ellátástól, ezért az öngondoskodásban és megtakarításban hisz. Egyelőre ugyanakkor nem kezdett el ilyen célra gyűjtögetni, szerinte most még nincs értelme és nem is tudnak miből félretenni. Jelenleg azt tartja fontosnak, hogy a saját készségeibe, személyes szakmai fejlődésébe "ruházzon be", így minden bizonnyal folyamatosan jobb és jobb pozícióba tud majd lépni.
| Nyugdíjbomba |
| Évek óta hallani, hogy Magyarországon a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, egyre kevesebb aktív korú tart el egyre több nyugdíjaskorút – 3,8 millió foglalkoztatottra jelenleg majdnem 3 millió nyugdíjas jut –, a rendszer reformra szorulna. A magán-nyugdíjpénztári rendszer állami bedarálása nem segített az öngondoskodás pilléreibe vetett bizalom erősítésében, ugyanakkor az emberek egy idő után mindenképp rászorulnak arra, hogy saját maguknak rakjanak félre. Számítások szerint a magyar nyugdíjrendszer pont akkorra válik fenntarthatatlanná – a mostani század közepére –, amikorra a mai huszonévesek nyugdíjba vonulnának, legalábbis 65 évessé válnának (Magyarországon is hamarosan ennyi lesz a nyugdíjkorhatár). Ők lennének a leginkább érdekeltek abban, hogy a rendszert megreformálják, mivel ha bejelentett munkahellyel rendelkeznek, és szorgalmasan fizetik az államnak a járulékot, akkor a jelenlegi keretrendszer mellett ők szinte biztosan nem számíthatnak olyan ellátásra, amiből meg tudnának élni. A probléma ugyanakkor az, hogy a fiatalok közül is pont a rendszer bizonytalansága miatt egyre kevesebben igyekeznek kikerülni a járulékfizetést, ezzel pedig gyorsul a rendszer erodálódása. |
"Ha már elérem azt a fizetési szintet, amiből lesz értelme félretenni, mert jut bőven más dolgokra is, akkor fogok komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéssel" – emelte ki Kata. Szerinte mindenképpen törekedni kell arra, hogy az ember több lábon álljon, lehetőleg minél több megtakarítása legyen, ingatlannal is rendelkezzen, és aki tud, az egyéb befektetésekben is fialtassa a pénzét.
"Inkább utazásra költöm a pénzt"
Még nem gondolkoztam el ezen komolyabban, főleg, hogy csak nemrégen kezdtem el dolgozni, és még egy évre előre se nagyon tudok tervezni – emelte ki a 25 éves Péter, aki nemrég helyezkedett el egy magyar középvállalkozásnál. Ráadásul, mivel még nem kezdett el azon töprengeni, hogy a nyugdíjára félrerakjon, különösebben aggódni sem kezdett el amiatt, hogy miből fog megélni 40 év múlva. "Lassan azonban aktuálisnak érzem, hogy elkezdjek foglalkozni ezzel, az állami rendszerben azonban egyáltalán nem bízok, az öngondoskodás egyre fontosabb, nekünk szerintem már megkerülhetetlen ez a pillér" – fejtette ki.
Péter szerint generációjának nem túl jók a kilátásai, de ez nemcsak a magyar gazdaság tragikus helyzete, hanem a világ bizonytalan volta miatt is így van. Bár fontosnak tartja az előrelátást, ilyen szempontból egyébként a privát megtakarítások sem biztos, hogy sokkal többet fognak érni. "Egyelőre nem is tudnék sokat félretenni, már csak azért sem, mert pillanatnyilag szívesebben költöm a megtakarításaimat utazásra" – tette hozzá Péter.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Nyugdíjadó? Mindenki jól járhatna vele!
Zsigeri válaszokat eredményezett az OECD legutóbbi jelentése, melyben a nyugdíjadó bevezetését javasolta Magyarországnak a nemzetközi szervezet. A Fidesz élből elutasította az ötletet, pedig a nyugdíjak bruttósításával a nyugdíjasok és a munkavállalók is jól járhatnának. A felvetés politikailag azonban olyan érzékeny területet érint, és aki előhozakodik vele, olyan könnyen támadható, hogy tényleges végiggondolására senki sem mert vállalkozni.
"A kényszernyugdíjazottak nyugodtan pereljenek"
Komoly nyerési eséllyel vihetik perbe a magyar államot a nemzetközi fórumokon azok a 62 éven felüli közalkalmazottak, akinek dönteniük kell, hogy dolgoznak tovább, vagy a nyugdíjat választják a változó jogszabályok következtében. Deák Dániel, a Corvinus Egyetem nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó egyetemi tanára szerint a mostani ügy hasonlatos a bírák nyugdíjazásának kérdéséhez, amelyben Magyarországot mind az EU, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága elmeszelte.
"Ami biztos, az a halál, nem a nyugdíj"
Több százezren mennek majd nyugdíjba a következő 4-5 évben, így a magyar nyugdíjasok száma minden bizonnyal hárommillió fölé ugrik. Az ő ellátásuk rendkívüli mértékben megterheli majd a nyugdíjrendszert. Az érintettek ugyanakkor maguk sem tudják, hogy pontosan milyen feltételek mellett vonulhatnak majd nyugdíjba, és mostani jövedelmükhöz képest milyen arányú havi ellátásra számíthatnak. A Ratkó-generáció nyugdíjproblémái a körmünkre égnek.
Tranzakciós illeték: a nyugdíjak sem ússzák meg?
A jegybank szakértői ma publikált inflációs jelentésükben már elfogadják, hogy az államkincstártól összejön az eredetileg tervezett 80 milliárd forintnyi tranzakciós illeték. Ennek érdekében azonban lépéseket kell tenni, a Nemzetgazdasági Minisztérium erre ígéretet is tett, amit a jegybank el is fogadott. Elképzelhető, hogy a nyugdíjak sem mentesülnek a tranzakciós illeték alól?
