szerző:
hvg.hu

A magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt az utóbbi napokban egyre vadabb vita folyik. De mit is államosítanak valójában, s mekkora az esélye, hogy e felettébb kockázatos, a jogrend és az etika kereteit feszegető, mások szerint durván letipró, az Európai Unió és a befektetők rosszallását is kiváltó intézkedés megtérül?

A kormányzati kommunikáció szerint a magán-nyugdíjpénztárak államosítására a nyugdíjak megmentése miatt van szükség. Ezt a kijelentést azonban semmi sem indokolja, a nyugdíjrendszer első (felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer) és második (kötelező magánnyugdíjpénztárak) pillérének összevetett teljesítménye különösen nem. A Tárki idén év elején elkészült tanulmánya (Éves hozamok a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben Magyarországon) szerint ugyanis „annyit mindenképpen kijelenthetünk, hogy a kilencvenes évek eleji foglalkoztatási válság jóval nagyobb veszteséget okozott a felosztó-kirovó rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a magánpénztárakban. A rendszert 1992-ben csak a várományok 31 százalékos leértékelésével lehetett volna stabilizálni, ami jóval meghaladja a 2008-as pénztári veszteségeket. Ezután ráadásul még további negatív hozamokat eredményező évek következtek. Az 1996-1997-es mélyponton az összegyűlt veszteség meghaladta a 40 százalékot, de akár az 50 százalékot is átléphette. Bár a magyar nyugdíjpénztárak nemzetközi összehasonlításban nem túl sikeresek, a felosztó-kirovó pillérnél eredményesebbek voltak.”

Egy másik tanulmány (A magyar nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magán-nyugdíjpénztári szektor jellemzői), amely a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) készült, s idén októberben vált elérhetővé, világosabbá teszi a döntés hátterét. Az elemzés szerint a magánnyugdíjpénztárak vagyona az 1998. évi 25,07 milliárd forintról 1999 év végére 89,34 milliárd forintra duzzadt, ami közel három és félszeres növekedés. 2000 év végére a lassuló tendencia ellenére is megkétszereződött a pénztárak vagyona 1999-hez képest, 2001-ben pedig 65 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ekkor 283,52 milliárd forintot tett ki. A 2002-2007-ig terjedő időszakban minden évben 30-40 százalékkal nőtt a pénztártak vagyona. A 2008-as világválságnak köszönhetően 2007-ről 2008-ra szinte változatlan maradt a magánnyugdíjpénztárak vagyona, 2009 év végére azonban 34,28 százalékkal 2649 milliárd forintra nőtt. 2010 II. negyedévének végén pedig 2841 milliárd forintot tett ki a nyugdíjpénztárak vagyonának piaci értéke (nem auditált adatok szerint).

©

A magánnyugdíjpénztárak tagsága induláskor döntően (82 százalék) a 20-40 év közöttiekből tevődött ki. A legnépesebb korosztályba a 20-30 évesek (46,7 százalék) és a 31-40 évesek (35,2 százalék) tartoztak. 2009-ben a pénztártagok 70,5 százalékát alkotta a 20-40 éves korosztály. Ezen belül a legnépesebb korosztályt a 31-40 év közöttiek (37,7 százalékos aránnyal), valamint a 20–30 év és a 41–50 év közöttiek jelentették (32,7 százalékos és 21,6 százalékos részaránnyal). A 20 évnél fiatalabbak aránya az 1998. évi 4,8 százalékról 1,3 százalékra csökkent, míg az 51-60 éveseké 0,1 százalékról közel 6,5 százalékra nőtt.

A magyarországi nyugdíjpénztárakat alapvetően konzervatív befektetési politika jellemzi, a portfólió-összetételét tekintve a közvetlenül állampapírokban megtestesülő vagyon részesedésének fokozatos csökkenése figyelhető meg a befektetési jegyekben megtestesülő portfólióhányad emelkedésével egyidejűleg – írja az NGM elemzése.

A részvények aránya az 1998. évi 6,6 százalékról az ezredfordulóra 14,8 százalékra növekedett, majd 2001-től csökkeni kezdett és 11,6 százalékról 2005-re 7,7 százalékra esett vissza. 2006-ban újra nőni kezdett a részvények aránya, 2007-ben 15,5 százalékot tett ki. 2008-tól ismét csökkenni kezdett és 2010 közepén 11 százalék volt ez a mérték. A magyar állampapírok aránya az 1998-2001 közötti magas szintről (80 százalék körül ingadozott) 2002-re 67,9 százalékra csökkent, majd a 2004-2005 közötti kisebb emelkedés után 2006-ra visszaesett újra a 2002. évi szintre. 2007-től egy újabb csökkenő tendencia vette kezdetét, s 58,5 százalékról 2009-re 47,5 százalékra csökkent, majd 2010 II. negyedévének végén 48,7 százalékot tett ki. 1998 és 2001 között a befektetési jegyek aránya alacsony volt, majd 2002-re 7,1 százalékra nőtt ez az érték. A következő években töretlen volt a befektetési jegyek arányának emelkedése, 2008-ban már 25,2 százalékot, 2010 közepén pedig 30,2 százalékot tett ki. A bankszámla, készpénz aránya a magánnyugdíjpénztárak alakulásakor relatíve magas arányt képezett a portfólió egészéhez viszonyítva: 1998-ban 13,9 százalékot tett ki, ami azonban már a következő évre 2,7 százalékra csökkent és kisebb ingadozásoktól eltekintve 2010 közepéig ezen a szinten maradt, ekkor 2,15 százalék volt.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Elszámolás, bizonytalanság, következmények) ]]

Az Eurostat 2004 márciusában hozott határozata az államháztartási hiány és az államadósság elszámolásáról kedvezőtlenül érintette azokat az országokat, amelyek felállították a második pillért. Az EU-tagországok maastrichti mutatói összehasonlíthatatlanokká váltak, mert nem vették figyelembe, ha egy ország a kötelező tőkefedezeti nyugdíjpillér létrehozatalával nyugdíjreformot hajtott végre. A helyzet kezelésére 2005 augusztusától 2007 márciusáig módosult Magyarország, Svédország, Lengyelország, Szlovákia és Dánia adatközlési rendszere: a magánnyugdíjpénztárakat átmenetileg a kormányzati szektorban számolták el.

A statisztikai mutatók a 2007 márciusi adatszolgáltatásoktól kezdődően újra a régi módszertant követik. A brüsszeli fórumokon a Túlzott Deficit Eljárás, illetve a Stabilitási és Növekedési Egyezmény költségvetési összehangolási eljárásai keretében viszont korrekciós tényezőként vették figyelembe a nyugdíjreform költségeit, mégpedig lineárisan degresszív módon: a 2005-2010-es időszakban (100, 80, 60, 40, 20 százalékos mértékben), majd 2010-től már egyáltalán nem.

Az államháztartási hiány e kedvezménynek köszönhetően 2005-ben a GDP 1,11 százalékával, 2006-ban 0,93 százalékával, 2007-ben 0,47 százalékával, 2008-ban 0,67 százalékával, 2009-ben pedig 0,25 százalékával alakult kedvezőbben. Pillanatnyilag azonban sem a statisztikai adatokban, sem a brüsszeli korrekciókban nem érvényesül a nyugdíjreform ára. A mindenkori kormányzati hiányt növeli a kieső járulékbevétel, az államadósságot pedig nem csökkenti a második pilléres magán-nyugdíjpénztáraknál felhalmozott állampapír-állomány.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy mennyivel lett volna kevesebb a magyar államháztartási hiány 2005 után, ha a magánnyugdíjpénztári befizetések is az állami kasszába folytak volna be és semmilyen korrekciót nem alkalmazhattunk volna. Az ábra 2010-re szóló becslése szerint 370 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári befizetéssel, 1094 milliárd forintos államháztartási hiánnyal és 26 754 milliárd forintos GDP-vel számolhatunk (az Európai Bizottság adatai alapján).

©

A következő ábra az államadósság alakulását mutatja (magánnyugdíjpénztárak létezése és hiánya esetén), abban az esetben, ha az adósságot a teljes magán-nyugdíjpénztári vagyonnal csökkentenénk.

©

A NGM tanulmányából is kiolvashatók a kockázatok. Ha a teljes, nagyjából 2840 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon átvándorol az állam kezébe, s a számlatulajdonosokat az első pillérben való jóváírással kártalanítják (tulajdonképpen a beláthatatlan jövőbe halasztják a kompenzációjukat), attól még az államháztartás helyzete nem javul meg egy csapásra. Egyrészt a nyugdíjpénztári alapok voltak eddig a magyar állampapírok legnagyobb vásárlói. Eltűnésük a piacról hatalmas és tartós bizonytalanságot és árfolyam-ingadozást válthat ki. És nemcsak az állampapírok, hanem a forint esetében is. A jóváírással pedig jelentős szolgáltatási kötelezettség is keletkezik, ami azt jelenti, hogy az aktív korosztályokra még nagyobb teher rakódik. Ez (bárhogyan is nevezzék), ha nem sikerül a foglalkoztatási rátát drasztikusan emelni, előbb-utóbb járulékemelésben fog testet ölteni. A helyzet javításához kevés a kormány elszántsága, ugyanis a demográfia ellene dolgozik. A Ratkó-korosztályok átkerülése a nyugdíjasok közé ugyanis jelentősen megfiatalítja a nyugdíjasok átlagéletkorát és a kifizetendő nyugellátás volumenét. Ráadásul egyelőre az EU magatartása is kiszámíthatatlan az ügyben. Megtörténhet ugyanis, hogy a tömeges átléptetés eredményét egyszerre kell elszámolnunk, ami jövőre 5-8 százalékos államháztartási szufficitet eredményezhet. Ami egyben azt is jelenti, hogy a következő évektől nem lehet e bevétel egyensúlyjavító hatásával számolni. Természetesen sokat változhat, árnyaltabbá válhat a kép attól függően, hogy a kormány az átirányított pénzeket hogyan használja fel az adósságállomány csökkentésére, hogy az unióval hogyan számolhatunk majd el, hogy a felhasznált összeg mennyiben járul hozzá a gazdaság bővüléséhez. Pillanatnyilag azonban több a bizonytalanság, mint a bizonyosság, nagyobbnak látszik az intézkedés miatti kockázat, mint a beígért biztonság.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
hvg.hu Gazdaság

A magánnyugdíjpénztárak uniós ombudsmant akarnak

Petícióval fordul az Európai Parlamenthez a Stabilitás Pénztárszövetség, amelyben kérik, hogy 3 millió magyar pénztártag alkotmányos jogainak megsértése miatt jelöljenek ki uniós ombudsmant a magyar kormány nyugdíjintézkedéseinek kivizsgálására. Jelezték, ha a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerülnek, a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak a hátrányos megkülönböztetés és a joggal való visszaélés tilalmának megsértése miatt.

hvg.hu Világ

Economist-blog: Orbán most túl messzire ment?

Gyorsan alább hagyhat az Orbán-kormány egyoldalúan meghirdetett „nemzeti együttműködési” rezsimje iránt érzett országos lelkesedés, amint megérződik, mi is a kormányintézkedések ára – írja szerkesztőségi blogjában az Economist, amely szerint a Költségvetési Tanács büdzséjének drasztikus lecsökkentése az utolsó csepp lehet a pohárban.

hvg.hu Itthon

Vajon megvédi az Ab a magánnyugdíjpénztárakat?

Az Alkotmánybíróság döntése miatt egyszer már megorrolt a kormány. Vajon a magánnyugdíjpénztárakat érintő magvalósult és egyelőre csak felvázolt drasztikus lépések kapcsán mit tesz majd a taláros testület?

MTI Itthon

LMP: útszéli zsarolás Matolcsy bejelentése

Az LMP szerint "útszéli zsarolás" volt Matolcsy Györgynek a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szerdai bejelentése - mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Schiffer András.

hvg.hu Világ

Brüsszelben aggódnak Orbánék nyugdíjterve miatt

Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa csütörtökön szóvivője útján fejezte ki rosszallását a magyar kormány nyugdíjrendszert érintő előző napi bejelentése, továbbá az intézményi kereten végrehajtott, illetve tervezett változtatások miatt.

Sarka Kata férjének lottóznia sem kell, hogy nyerjen

Sarka Kata férjének lottóznia sem kell, hogy nyerjen

Mészáros Lőrinc ismerőse megint jó nagyot szakított

Mészáros Lőrinc ismerőse megint jó nagyot szakított

Világsztárok itthon, és a BFZ a világban: összeállt a Fesztiválzenekar 2019–20-as programja

Világsztárok itthon, és a BFZ a világban: összeállt a Fesztiválzenekar 2019–20-as programja

Nagyot csökkent a budapesti  bűncselekmények száma - kivéve a drogosokat

Nagyot csökkent a budapesti bűncselekmények száma - kivéve a drogosokat

Csak az EP-választásokig adna halasztást a Brexitre az EU

Csak az EP-választásokig adna halasztást a Brexitre az EU

Ebben élen járunk az unióban: hullanak a magyarok fogai

Ebben élen járunk az unióban: hullanak a magyarok fogai