Havi másfél millió forint – két magyar nyugdíjas is ennyit kap
További 165 magyar nyugdíjas havi 500 ezer forintban részesül, de a nyugdíjasok fele havi 100 ezer forint alatti összegből kell hogy kijöjjön.
További 165 magyar nyugdíjas havi 500 ezer forintban részesül, de a nyugdíjasok fele havi 100 ezer forint alatti összegből kell hogy kijöjjön.
Kedélyesek, türelmesek, nyugodtak, ücsörögnek a kávézókban, beszélgetnek, társaságba járnak, adnak magukra, és figyelnek az egészségükre – ilyennek képzeljük a fejlett országokban élő nyugdíjasokat. De tényleg ennyire idilli a kép? És ha igen, akkor a magasabb nyugdíj az oka, vagy más? Ők meséltek nekünk.
Kiterjesztené a korlátozást a PM a parlamenti és az EU-képviselőkre is, miszerint nyugdíjasként ne vehessenek fel képviselői juttatást, és választaniuk kelljen a két jövedelem között. A magánszférában és a közszférában is élnek hasonló szigorítások, ezúton Harrach Péter KDNP-s képviselő is gondba kerülhetne.
Meg fog lepődni, milyen kevés magyar nyugdíjas nyomorog más országok idős embereihez képest. Az OECD rangsorából kiderül: nyugdíjasaink a finn és új-zélandi kortársaikhoz hasonló arányban részesülnek a javakból. Emellett okkal számíthatnak a kormány jóindulatára is, reálemelések formájában.
A kötelező nyugdíjrendszer közelgő összeomlásával ijesztgető önkéntes pénztárak mindent megtesznek, hogy a dolgozókat vissza-, illetve becsábítsák magukhoz, ám elmaradott pénzügyi kultúránkra jellemző, hogy nincsenek jó pénztári statisztikáink.
A kormányrendelet szerint az 1,6 százalékos emelés összesen több mint húsz járandóságot érint.
Most nem kezdjük azt magyarázni, hogy nyugdíjaskorában nagy bajban lesz, ha már most nem kezd el félretenni rendszeresen valamennyi pénzt. A magyarok döntő többsége tudja ezt, mégse tesz félre. A nyugdíj-előtakarékossággal úgy vagyunk, mint gyerekkorunkban az édességgel. Csak a kísértések változnak. A közismert pillecukortesztből sokat tanulhat arról, miért költi el minden pénzét, és hogyan cselezhetné ki magát, hogy ne nyomorogjon időskorában.
Sokan megrettentek, mert a kormány kötelezővé tenné az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, hogy járadékot kínáljanak nyugdíjba lépő tagjaiknak. Ezt már most is teljesíti a piac, de - a magánnyugdíjpénztárak négy évvel ezelőtti bedarálása után talán érthető okból - felütötte a fejét a félelem a babrálás miatt, és amiatt, hogy esetleg a történet vége az egyösszegű kifizetések tilalma lesz. A most tervezett változtatásban ez nincs benne, de egyértelmű, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank jobban örülne, ha többen választanák a pénztári járadékot. A pénztártagok többsége viszont pontosan ezt nem szeretné. Lehet-e beleszólása a kormánynak a saját pénzből felgyűlt vagyon felhasználásába? Jobban el tudja-e osztani helyettünk a pénzt? Súlyos elvi és gyakorlati kérdéseket hoz felszínre a történet.
Sátorban él egy görög szigeten, rezsire nem kell költenie, és jobban kijön havi 62 ezer forintból ott, ráadásul sokkal jobban érzi magát, mint idehaza egy magyar nyugdíjas, aki becsavarogta fél Európát. Egy másik társa 2010 óta lakóautóval járja a kontinenst. Ők vélhetően a kisebbséget jelentik, mert a magyar nyugdíjasok zöme álmodni sem mer arról, hogy egy kellemes tengerparton „nyaralva” töltse az ideje nagy részét. Az alacsony nyugdíjak és a megélhetési költségek délkelet-ázsiai mélységet ostromló szintje miatt innen Nyugatra szinte sehova sem éri meg elköltözni. Ám ennek ellenére is akad néhány kivételes figura, akik időskorukra megvalósították az álmaikat.
Mi alapján számítódik jelenleg a nyugdíj, milyen időszak jövedelme számít? Van-e jelentősége annak, ha az utolsó években magasabb jövedelemmel rendelkezünk? Javít-e ez a várható nyugdíj összegén? Az Adózóna kalkulál.
Eldőlt a kérdés: a férfiak nem mehetnek el 40 év munka után nyugdíjba. Ezzel egy időzített bombát sikerült kikerülni, de a fő probléma megmaradt. Minél később kezdi valaki az öngondoskodást, annál fájdalmasabb lesz az anyagi helyzete idős korában.
Évente százezreket tarthatunk meg az adónkból, és tehetünk félre a nyugdíjas éveinkre. Mutatjuk, melyik megtakarítási forma mit tud, és mik a feltételei. Érdekes módon a legkevésbé a nagycsaládosoknak lehet vonzó az állam által támogatott nyugdíj-takarékoskodás.
Meg lehet-e élni külföldön a magyar nyugdíjból? Ha magyar nyugdíjas, de külföldön él, ossza meg velünk a történetét! És akkor is várjuk a beszámolóját, ha nem is nyugdíjasként él külföldön, de látja, hogyan élnek ottani nyugdíjasok.
Ugye néha önbe is belenyilall a félelem, hogy nyugdíjasként talán lecsúszik, és magányos, beteges nyomorba süllyed? Vagy azt hiszi, hogy megússza? Valóban jóval rosszabbul él majd 20-30 év múlva egy nyugdíjas, mint a mostaniak, ezért tegyen félre valamennyit. De sokan nem törődnek bele ebbe, az igazán lázadó öregek nyugdíjasegyetemekre járnak, művészettörténetet, csillagászati előadásokat hallgatnak, honlapszerkesztést tanulnak. Sokan akarnak nyugdíjasként is dolgozni, hogy átadják a tudásukat, de sokuknak erre nincs lehetősége. Elmondjuk, nagyjából mi vár a ma és a jövő nyugdíjasaira.
Az NN Biztosító a demográfiai trendeket figyelembe véve, változatlan nyugdíjjárulékból kiindulva arra jutott, hogy 2050-re az átlagnyugdíj a mostani 132 ezerről 104 ezerre csökken. Az akkori nyugdíj az átlagfizetés 65 százalékát fogja kitenni.
Lionel Messi két év börtönt is kaphat adócsalásért. Orbánék a hónap végére eltakarítják az akadályokat a gyorsút építése elől, hogy mire elkészülnek vele, elférjen rajta majd minden ingyen képzett hazai kamionos. Tovább mélyült a dízelbotrány, megtépték az Air France menedzsmentjét a tüntetők, és mindeközben az állam azért vonul ki a mezőgazdaságból - mondta Lázár János a mezőgazdasági bizottság ülésén - mert az „senkinek nem hiányzik, hogy az állam szétlopja a vagyont". Heti gazdasági összefoglalónk.
A kormány évek óta kerülgeti a témát, de most elárulta a szándékát.
A magyar tanárok több mint egyharmada túl van az ötvenen, közel ötöde 55 évnél is idősebb. A Nemzetközi Pedagógus Nap alkalmából jelent meg néhány Eurostat-adat.