Így húzd le nyugdíj-kiegészítésért az államot
Évente százezreket tarthatunk meg az adónkból, és tehetünk félre a nyugdíjas éveinkre. Mutatjuk, melyik megtakarítási forma mit tud, és mik a feltételei. Érdekes módon a legkevésbé a nagycsaládosoknak lehet vonzó az állam által támogatott nyugdíj-takarékoskodás.
Azt már alaposan elmagyaráztuk, hogy kemény nyugdíjas évek elé néz, ha 30-40 év múlva kell nyugdíjba mennie, és nem tesz félre tízezreket havonta. Most nézzük meg közelebbről, hogyan érdemes félretenni! Ez főleg ilyenkor, az év végéhez közeledve aktuális, ugyanis némelyik megtakarítási formával csökkenthetjük az idei jövedelmünk utáni személyi jövedelemadónkat (szja). A nyugdíjcélú takarékoskodást azzal támogatja az állam, hogy ha a nyugdíjas éveinkre teszünk félre, akkor a fizetendő személyi jövedelemadónkból visszaad és hozzáteszi a pénzünkhöz a megtakarítási számlánkon.
2015-ben három ilyen megtakarítási formába tehetünk pénzt. Mindegyikhez a befizetett összeg mellé a 20 százalékának megfelelő adójóváírást kaphatunk, de a támogatásnak vannak éves felső összeghatárai is:
- Nyugdíjbiztosítás – legfeljebb 130 ezer forint
- Önkéntes nyugdíjpénztár – legfeljebb 150 ezer forint
- Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ) – legfeljebb 100 ezer forint (2020-ig nyugdíjba vonulóknak 130 ezer forint)
Az adójóváírást akár mindegyik megtakarítási forma után is igénybe vehetjük, akkor viszont az összes kedvezmény felső korlátja 280 ezer forint.
Kinek éri meg?
Ezekbe a megtakarítási formákba bárkinek megéri pénzt tenni, akinek van effektív szja-terhe az adott évre. Feltéve persze, hogy ki tud szorítani valamekkora összeget, amiről sok évre le tud mondani. Ha átlagbért keres (ez idén nagyjából havi bruttó 243 ezer forint) és nincs gyereke, akkor egy évre valamivel több mint 466 ezer forint személyi jövedelemadót kell fizetnie. Így bőven van mozgástere az adójóváírás igénybe vételére.
Átlagbér esetén még két gyerekkel is ez a helyzet, ahol a családi adókedvezmény lényegesen csökkenti az szja-terhet, de még így is 226 ezer forint a fizetendő adó.
Ha minimálbéren él, akkor valószínűleg nem sok maradt abból, amit havonta hazavitt. De ha mégis, önnek is megérheti eltenni a pénzt, ha le tud mondani valamennyiről. Ugyanis ha nincs gyereke, évente 201 ezer forint személyi jövedelemadót kell fizetnie. Minimálbéresként bármelyik konstrukció akkor is megéri, ha van egy gyereke. Ebben az esetben ugyanis 81 ezer forint személyi jövedelemadót fizet évente.
A legkevésbé a nagycsaládosoknak lehet vonzó az állam által támogatott takarékoskodás, ugyanis a legtöbb embernek nem reális az adójóváírás kihasználása. Három gyerekkel ugyanis havi bruttó 620 ezer forintos bérig a családi adókedvezmény miatt egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni, vagyis hiába fizetne be nyugdíjcélra pénzt a háromgyerekes, az állam nem toldaná meg egyetlen fillérrel sem, mert nincs szja, amelyből azt érvényesíteni lehetne. Efölött, mondjuk 700 ezer forintos bruttó bérnél már egy nagycsaládosnak is érdemes kihasználnia valamelyik megtakarítási formát, mert ekkora bér esetén még 3 gyerek mellett is 156 ezer forint szja-t fizet évente.
Most lássuk részletesebben a 3 támogatott nyugdíj-előtakarékossági lehetőség legfontosabb feltételeit, szabályait!
A nyugdíjbiztosítás
| Figyeljen a TKM-re! |
A nyugdíjbiztosítások hátrányaként szokás említeni, hogy nagy költséget kell fizetnünk értük. Ezeknél a termékeknél csak pár százalékos költségkülönbségekkel találkozhatunk, de ezek meglepően sokat tudnak számítani 30-40 éves távlatban. Ha a megtakarítás teljes költsége tartósan magasabb egy százalékponttal (egy százalékpont a tartós nettó hozamkülönbözet), akkor nagyjából 20 százalékkal lesz alacsonyabb az a nyugdíjunk, amit a saját megtakarításunk fizet. A Magyar Nemzeti Bank szigorú korlátokat szabott a felszámítható költségekre, és 2014 júliusától korlátozták a teljes költségmutatót (TKM) a unit-linked termékeknél. Idén júliustól pedig a klasszikus, garantált nyugdíjbiztosításokra is bevezették a TKM-mutatót. Ezért mielőtt választ, alaposan hasonlítsa össze a nyugdíjbiztosítások TKM-jét, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége ezen az oldalon frissít rendszeresen. A legújabb adatok szerint már elérhetőek alacsony költségű, 1-2 százalékos TKM-mel meghirdetett nyugdíjbiztosítások, de legyen óvatos, vannak 6 százalék feletti költséggel futó nyugdíjbiztosítások is, amik komoly veszteséget okoznak hosszú távon. |
A nyugdíjbiztosítás az egyik legegyszerűbben elérhető és viszonylag kevés befektetési szakértelmet igénylő megtakarítási lehetőség. Ha maximálisan ki akarja használni a 130 ezer forintos adójóváírási plafont, 650 ezer forintot kell betennie a számlára. Arra figyeljen, hogy az adójóváírás nem automatikus, hanem a biztosítótól kapott igazolás alapján a személyijövedelemadó-bevallásban kell visszaigényelni.
A nyugdíjbiztosítás leggyakrabban befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás, ami örökölhető is. A befektetésünkkel nem nekünk kell foglalkoznunk, hanem a biztosítóra bízzuk, csak azt döntjük el, milyen befektetéseket tartalmazzon az a portfólió, amibe fektetni szeretnénk.
A nyugdíjbiztosítás lejárata mindig annak a hónapnak az utolsó napja, amikor betöltjük a törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt (ha később emelkedik a korhatár, az a mi szerződésünk lejáratán már nem módosít). Pénzt akkor fizetnek ki, ha elérjük a nyugdíjkorhatárt, 40 százalékot meghaladó egészségkárosodást szenvedünk, vagy az örökösünknek fizetnek, ha meghalunk. Az adókedvezmény viszont csak a nyugdíjcélú kifizetés esetén kapható meg. És ebben az esetben semmilyen adó- vagy járulékfizetés nem terheli a pénzünket (nincs kamatadó, egészségügyi hozzájárulás és örökösödési illeték sem).
Lejáratkor egyösszegű vagy hónapról hónapra fizetett járadékot kapunk. Arra érdemes figyelni, hogy ha nyugdíjszolgáltatás nélkül vagy előtte feltörjük a megtakarítást, akkor az adókedvezményt 20 százalékkal növelten vissza kell fizetni. Ez érvényes akkor is, ha egészségkárosodás vagy haláleset miatt fizetik ki a pénzt. És akkor is, ha nem fizetjük a szerződésben vállalt összeget, ugyanis ilyenkor a biztosító felmondja a szerződést. A kedvezmény visszafizetése mellett 10 éven belüli feltörés esetén a hozamra is meg kell fizetni az adót.
Az önkéntes nyugdíjpénztár
A másik népszerű, szakértelmet nem igénylő, támogatott megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár. Ha maximálisan ki akarja használni a 150 ezer forintos adójóváírási plafont, akkor 750 ezer forintot kell betennie a pénztári számlájára. (Voltaképpen mindegy, hogy rendszeres időközönként, tehát például havonta rak be valamekkora összeget, vagy egyszerre teszi be a sok százezret, vagy rendszertelenül, például évente 3 alkalommal.)
A nyugdíjpénztár minimum 10 éves tagsági viszony után fizeti ki a megtakarított összeget egy összegben vagy rendszeres járadékként a pénztártagnak vagy az örökösének. De nem kötelező a 10 évet elérve kiszállni, inkább megérheti tagnak maradni. Ugyanis ha elérjük a nyugdíjkorhatárt, a befizetett pénz tőkéjét és hozamát is adómentesen kapjuk meg. A nem nyugdíjba lépő pénztártagnak viszont csak a hozam adómentes 10 év után, a tőke a belépéstől számított 21. évig adóköteles.
Havonta minimum ezer forintot kell befizetni, és több munkáltató cafetériaként, béren kívüli juttatásként adja a dolgozóinak. De az adójóváírás csak a saját befizetéseink után igényelhető az adóbevallásban. A pénz különböző kockázatú befektetési csomagokba kerülhet, amit mi választunk, más dolgunk nincs vele.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak általában alacsony a költségszintjük és elég jók a hozamok. Ha valaki elég sokat fizet be, 0,8 százalék körüli költséget is elérhet. De itt sem árt óvatosnak lenni, találhatunk 6 százalék körüli költséget a pénztáraknál is.
A NYESZ
A Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ) a másik kettőnél bonyolultabb, szakértelmet igénylő befektetési forma. A NYESZ egy értékpapírszámla, amelyre forintot fizetgetünk be (tetszőleges időpontban), és ezzel befektetési alapok befektetési jegyeit, állampapírokat és részvényeket vehetünk. Az értékpapírok miatt érteni is kell hozzá (és tisztában kell lenni, mennyit bukunk a különböző díjakkal, költségekkel), különben könnyen megeshet, hogy nem gyarapszik a megtakarításunk.
Hogy kimaxoljuk a 100 vagy 130 ezer forintos adójóváírási plafont, ahhoz 500, illetve 650 ezer forintot kell befizetnünk a számlánkra.
A megtakarításhoz minimum 10 év után, vagy a nyugdíjkorhatár elérésekor, illetve nyugdíjba vonuláskor férhetünk hozzá kamat-, árfolyamnyereség-adó, illetve egészségügyi hozzájárulás (eho) mentesen. Ha korábban vesszük ki a pénzt, vagy nem vagyunk még nyugdíjra jogosultak, akkor 16 százalékos személyi jövedelemadót és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnünk utána, illetve a kapott adójóváírást 20 százalékkal növelten vissza kell fizetnünk.
| Tartós Befektetési Számla (TBSZ) |
A nyugdíjcélú megtakarítási formák között szokás említeni a Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) is, bár ez inkább pár éves időtávra alkalmas konstrukció, és nem jár hozzá a nyugdíj-megtakarítást támogató adójóváírási lehetőség. A TBSZ lényege, hogy adómentességgel gyarapíthatjuk a félretett pénzünket. Ez a megtakarítás is örökölhető. Kétféle számlát nyithatunk: olyat, amin forintbetétet helyezhetünk el, és olyat, amin forintalapú értékpapírokat gyűjthetünk (pl. állampapírt vagy részvényt). A számlára csak a számlanyitás évében (ez a nulladik év) tehetünk megtakarítást (a minimum 25 ezer forint), utána csak a befektetéseink összetételét variálhatjuk.
|
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
