Évente több mint 10 milliárdot költ a kormány azokra az ukrán nyugdíjasokra, akik Magyarországról kapnak nyugdíjt. Ehhez csak egy magyarországi lakcím kell, 2010 óta pedig megháromszorozódott a magyar nyugdíjat kapó ukránok száma.
Ma is nagy különbség van az utolsó fizetés és az első nyugdíj között, de ez a különbség hamarosan hatalmas szintre nőhet. Érdemes most gondoskodni a jövőről és a kellemetlen meglepetéseket időben elkerülni.
Téved, aki azt hiszi, hogy a nyugdíjasoknak sokkal kevesebbre van igényük, mint az aktív korúaknak, az átlagnyugdíj mégis 20 százalékkal elmarad a fizetésektől. Ezt áthidalni csak előtakarékossággal lehet, lehetőség szerint olyan módon, hogy véletlenül se költhessük el a félretett pénzt a nyugdíjba lépésig. Mindössze ennyi kell ahhoz, hogy megtartsuk korábbi hobbijainkat, kikapcsolódási formáinkat.
Az öregségi nyugdíj átlagos összege 2015-ben 118 439 forint volt, ennél többet csak három megye és Budapest nyugdíjasai kaptak. Érdekes adat, hogy csaknem 32 ezer főnek külföldre utal ellátást a nyugdíjfolyósító.
Tartalmas pihenés, sok utazás, játék az unokákkal – a legtöbben ezt várjuk a nyugdíjas éveinktől. A valóság azonban keresztülhúzhatja a számításokat. Kevesen veszik figyelembe, hogy az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79%-ra csökken, így a jövő nyugdíjasai egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak.
Alaposan rávertek a sokat gyötört magánnyugdíjpénztárak (manyup) az önkéntesekre – derül ki az Azénpénzem.hu elemzéséből. Az önkéntes kasszák teljesítménye is elmarad a manyupok által elérttől.
Első, hogy érdemes egy önkéntes nyugdíjpénztárat nyitni, és ott pénzt gyűjteni, ezzel csökkenthető az állami nyugdíjtól való függés. A második, hogy időről időre érdemes egyeztetni, hogy jól szerepelnek-e az adatok az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (ONYF). Egészen egyszerű a dolog, a Bankmonitor szakértői mutatják, hogyan kell ezt csinálni.
Bár nem a 2014-es rakétatempóban, de tavaly is combos növekedést mutattak a magánnyugdíjpénztárakban maradt nyugdíjszámlák. Az Azénpénzem.hu számításai szerint a magánnyugdíjpénztárakban a többségnek 5-8 százalékkal nőtt a vagyona.
Mit tegyen az, akinek van egy kevéske vagy nem éppen kevéske megtakarítása, és szaporítani akarja? A lakástakarék, a lakossági állampapír és az abszolút hozamú alap a legjobb befektetés manapság Magyarországon. Hogy ezeken a kategóriákon belül pontosan melyik, az kiderül a Bankmonitor számolásából, ajánlásából.
Rétvéri Bence szerint 24 ezer forinttal nőnek az átlagnyugdíjak az 1,6 százalékos emelés miatt. Ez az átlagnyugdíjasnak havonta 1904 forintos többlet.
A nők életük kisebb részét élik le egészségesen, mint a férfiak. De közben a nők több évet is töltenek egészségben, mint a férfiak. Hogy is van ez? Aki eléri a nyugdíjkorhatárt, és magyar, az csaknem két és fél évvel kevesebb időt él még egészségesen, mint egy átlageurópai.
A strasbourgi bíróság szerint ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével és sérti a megkülönböztetés tilalmát a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának folyósítására vonatkozó új szabályozás. A bírósághoz egy magánszemély fordult, akinek felfüggesztették a nyugdíjutalást, miután az öregségi nyugdíj mellett közalkalmazottként vállalt munkát.
A statisztikák szerint a magyarok 40 éves koruk után kezdenek el nyugdíjcélra megtakarítani. Vagyis nagyjából húsz évet szánnak arra, hogy megalapozzák majdani nyugdíjas éveik biztonságát, az állami nyugdíj kiegészítését.
További 165 magyar nyugdíjas havi 500 ezer forintban részesül, de a nyugdíjasok fele havi 100 ezer forint alatti összegből kell hogy kijöjjön.
Kedélyesek, türelmesek, nyugodtak, ücsörögnek a kávézókban, beszélgetnek, társaságba járnak, adnak magukra, és figyelnek az egészségükre – ilyennek képzeljük a fejlett országokban élő nyugdíjasokat. De tényleg ennyire idilli a kép? És ha igen, akkor a magasabb nyugdíj az oka, vagy más? Ők meséltek nekünk.
Kiterjesztené a korlátozást a PM a parlamenti és az EU-képviselőkre is, miszerint nyugdíjasként ne vehessenek fel képviselői juttatást, és választaniuk kelljen a két jövedelem között. A magánszférában és a közszférában is élnek hasonló szigorítások, ezúton Harrach Péter KDNP-s képviselő is gondba kerülhetne.
Meg fog lepődni, milyen kevés magyar nyugdíjas nyomorog más országok idős embereihez képest. Az OECD rangsorából kiderül: nyugdíjasaink a finn és új-zélandi kortársaikhoz hasonló arányban részesülnek a javakból. Emellett okkal számíthatnak a kormány jóindulatára is, reálemelések formájában.
A kötelező nyugdíjrendszer közelgő összeomlásával ijesztgető önkéntes pénztárak mindent megtesznek, hogy a dolgozókat vissza-, illetve becsábítsák magukhoz, ám elmaradott pénzügyi kultúránkra jellemző, hogy nincsenek jó pénztári statisztikáink.
A kormányrendelet szerint az 1,6 százalékos emelés összesen több mint húsz járandóságot érint.
Most nem kezdjük azt magyarázni, hogy nyugdíjaskorában nagy bajban lesz, ha már most nem kezd el félretenni rendszeresen valamennyi pénzt. A magyarok döntő többsége tudja ezt, mégse tesz félre. A nyugdíj-előtakarékossággal úgy vagyunk, mint gyerekkorunkban az édességgel. Csak a kísértések változnak. A közismert pillecukortesztből sokat tanulhat arról, miért költi el minden pénzét, és hogyan cselezhetné ki magát, hogy ne nyomorogjon időskorában.
