A költségvetésben tervezettnél is sokkal nagyobbra nőtt a Nyugdíjbiztosítási Alap 2023-as hiánya. A Bankmonitor összegyűjtötte, hogyan alakultak tavaly a járulékbevételek és a nyugdíjkiadások, és a számokból kiindulva kell-e számítani a jövőben a nyugdíjrendszer érdemi átalakítására.
Van, aki retteg a nyugdíjas éveitől, mások pedig alig várják, hogy végre legyen idejük a hobbijuknak és családjuknak élni, és több időt tölteni az unokákkal. A lényeg, hogy találjunk majd magunknak olyan elfoglaltságot, ami boldoggá tesz minket, és hogy tevékenyek tudjunk maradni idősebb korban is. Ehhez viszont az kell, hogy már fiatalon gondoljunk életünk utolsó évtizedeire: nem mindegy, hogyan telnek el.
2023. július 1-től a megtakarításos élet- és nyugdíjbiztosításokat az eddigi 15 százalékos személyi jövedelemadón (kamatadó) túl 13 százalékos szociális hozzájárulás (szocho) is terheli. A Bankmonitor biztosítási szakértői megvizsgálták, miként érinti ez a megtakarítók pénzügyi helyzetét.
A havonta, vagy más rendszereséggel fizetendő életbiztosítások esetében az átlagos szerződéses időszak 10–12 év, ehhez képest a szerződések mintegy fele nem „éri meg” a tartam végét. A nyugdíjbiztosításoknál – a 2014-től fennálló adókedvezmény miatt – valószínűleg jobb lesz a fennmaradási arány, de itt is van lemorzsolódás. Nem túl jó a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében sem, hiszen csak a pénztártagok mintegy fele fizet rendszeresen. A Bankmonitor.hu nyugdíjszakértői szerint a szerződések idő előtti megszüntetése azonban komoly költséggel és pénzügyi veszteséggel járhat, ennek mértékével pedig sokan nincsenek tisztában.
Sorban állnak az emberek, hogy a 20 százalékos infláció idején 10 százaléknál valamivel jobb kamatú állampapírt vegyenek, miközben van olyan befektetés is, amire szó nélkül megadja az állam a 20 százalékos hozamot is. Elég magas összeghatárig ilyen a nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási és egészségpénztári befizetés, aminél még ilyenkor sem késő belehúzni az éves adójóváírás kihasználásáért.
Elkerülhető a befektetések hozamai után kötelezően fizetendő kamatadó? A megtakarításos életbiztosítás esetében igen – a szakértők elmondják, hogyan érhetjük el a teljes kamatadó-mentességet.
Mindannyiunk legalapvetőbb igénye, hogy pénzünk megőrizze vásárlóerejét: ha ma félreteszünk x forintot, akkor 10 év múlva is érjen legalább ugyanannyit, mint ma. Sajnos azonban ez nem feltétlenül ilyen egyszerű, különösen a maihoz hasonló magas inflációs ráta esetén. Cikkünkben két olyan lehetőséget mutatunk be, amelyek a bankbetéttel és készpénzzel szemben valóban garantálhatják pénzünk értékmegőrzését. Az elsőt a pénzpiacok iránt érdeklődőknek, a másodikat pedig az automatikus, hosszú távú megoldást keresőknek ajánljuk.
Bár hosszú hónapok alatt zajló folyamat vezetett ide, sokunkban most realizálódik igazán, hogy milyen nagy mértékben értéktelenedett el a pénzünk. A fizetőeszköz hosszú távon való értékvesztése önmagában nem újdonság, az utóbbi időben viszont olyan fokú visszaesést tapasztalhattunk, ami életszínvonalunkra és megtakarításainkra is súlyos hatással van. Ezért fogják vissza máris sokan a költéseiket, vagy váltják vissza idő előtt állampapírjaikat. Ilyen mértékű inflációt látva a legfontosabb kérdés: hogyan gondoskodhatunk megtakarításaink védelméről? Áttekintjük, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk anyagi biztonságunk garantálásához.
Egyre többen lépnek az öngondoskodás útjára: rendkívül keresett az önkéntes nyugdíjpénztár. De vajon mekkora állami támogatást kaphatunk erre a nyugdíjcélú megtakarításra? Melyek a buktatók, és hogyan tudjuk az összeget maximalizálni? Cikkünkben az ÖNYP nyújtotta lehetőségeket mutatjuk be a Nyugdíj Másképpen szakértőinek segítségével.
Egy nyugdíjbiztosítás mindenképp hozzásegít a nyugodt nyugdíjas évekhez, de nem mindegy, hogy mennyivel, hiszen helyette akár az olcsóbb önkéntes nyugdíjpénztári megoldás is választható. A Bank360 kiszámolta, milyen hozamot kell elérnie egy nyugdíjbiztosításnak, hogy kedvező nyugdíjcélú befektetés legyen.
Magyarországon kevesen tesznek félre a nyugdíjas éveikre, az EU-n belül sereghajtók vagyunk.
Önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatót vezet be az MNB, amely révén 2020-tól első alkalommal válnak összehasonlíthatóvá két szektor, az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve a pénztárak költségei az ügyfelek számára.
A még az idén kötött nyugdíjpénztári szerződések után jövőre már jár az adójóváírás.
A hagyatéki eljárásnál gyorsabban és illetékmentesen megkaphatják az örökösök a nyugdíjra félretett pénzt, ha a megtakarító gondolt rájuk.
Az átlagbérből élőknek megoldás lehet a havi 20 ezres megtakarítás, de egy jól kereső vállalkozónak kevés lesz ahhoz, hogy nyugdíjasként is megőrizze a jelenlegi életszínvonalát.
Statisztika készült azokról, akik nyugdíjbiztosítással gyűjtenek pénzt az állami nyugdíjuk mellé. A rangsorból kiderül, melyek a legtakarékosabb megyék.
Miért iratkozik be valaki 71 évesen − ötven évvel első diplomája megszerzése után − az egyetemre? Hogyan lehet 83 évesen teljesen új, a korábbinál jóval izgalmasabb életet kezdeni, vagy 89 évesen maratonra készülni? Cikkünkből kiderül.
A felnőttkor kapujában az ember mindenre gondol, csak egy dologra nem: arra, hogy a kiszámíthatóbb jövőjéért félretegyen. Hiába kerül egyre gyakrabban a figyelem középpontjába, a fiatalok – talán érthető módon – nem hogy a nyugdíjas évekre, de még a középtávú céljaikhoz sem takarékoskodnak eleget. Elmondjuk, miért kellene mégis.
A figyelem nem lankadhat a két ünnep között sem, a nyugdíjbiztosításoknál és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások egy részénél is fontos határnap az év utolsó napja.
Baleset, hirtelen jött komolyabb betegség, korlátozott munkaképesség? Akár be is dönthetik a szépen kialakított nyugdíjstratégiát. Van azonban megoldás ilyen esetre is.
