Nagyon komoly összegeket kell megtakarítania azoknak, akik nyugdíjasként sem akarják lejjebb adni az életszínvonalukat. A számítások azt mutatják, hogy erre leginkább a most 20-as, 30-as éveikben járóknak mutatkozik valós esélyük.
Számoltunk, majd mi is megdöbbentünk az eredménytől. Egy biztos: a trehányak között is a gazdagok vannak előnyben.
Nem riogatás: aki tisztességes nyugdíjat akar, kezdjen el minél előbb gondoskodni magáról! Segítünk a számolásban.
Editben, Péterben és Miklósban egyrészt az a közös, hogy betartják újévi fogadalmukat és idén többet és alaposabban foglalkoznak pénzügyeikkel. Mindhárman hosszú távra szóló döntést akarnak hozni, viszont teljesen különböző anyagi- és élethelyzetben vannak. Edit 37 éves, Péter 40, Miklós 46, mindegyikük nyugdíjcélú megtakarítást szeretne. Már megfutották a köröket arról is, hogy a három állami támogatású nyugdíj-előtakarékossági konstrukció közül melyiket válasszák, de maradtak még számukra nyitott kérdések.
Ha csak az államra várunk, hogy nyugdíjunk legyen, fel fog kopni az állunk. De vajon a három célzott nyugdíjcélú befektetési lehetőség – önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás – közül melyikkel járunk a legjobban? A Bankmonitor nem csak annak járt utána, hogy a nyugdíjba vonulás esetén melyik fizeti a legtöbbet, hanem annak is, hogy ha valakinek időközben pénzre lenne szüksége, melyik mennyit fizet. A két legfontosabb következtetés: 1. több mint kétmillió forinttal jár jobban, aki jól választ, 2. aki ezt elolvassa, annak valószínűleg eszébe sem fog jutni, hogy valaha is nyugdíjbiztosítást kössön.
Ma is nagy különbség van az utolsó fizetés és az első nyugdíj között, de ez a különbség hamarosan hatalmas szintre nőhet. Érdemes most gondoskodni a jövőről és a kellemetlen meglepetéseket időben elkerülni.
Téved, aki azt hiszi, hogy a nyugdíjasoknak sokkal kevesebbre van igényük, mint az aktív korúaknak, az átlagnyugdíj mégis 20 százalékkal elmarad a fizetésektől. Ezt áthidalni csak előtakarékossággal lehet, lehetőség szerint olyan módon, hogy véletlenül se költhessük el a félretett pénzt a nyugdíjba lépésig. Mindössze ennyi kell ahhoz, hogy megtartsuk korábbi hobbijainkat, kikapcsolódási formáinkat.
A statisztikák szerint a magyarok 40 éves koruk után kezdenek el nyugdíjcélra megtakarítani. Vagyis nagyjából húsz évet szánnak arra, hogy megalapozzák majdani nyugdíjas éveik biztonságát, az állami nyugdíj kiegészítését.
Év végén is megéri learatni az állam ajándékát, az adókedvezményeket. Főleg, hogy ilyenkor sokan kapnak jutalmat, bónuszt, amit nem feltétlen célszerű rögtön eltapsolni. Az egyik ideális nyugdíj-előtakarékossági termék az év végi kaszáláshoz az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítás.
Eldőlt a kérdés: a férfiak nem mehetnek el 40 év munka után nyugdíjba. Ezzel egy időzített bombát sikerült kikerülni, de a fő probléma megmaradt. Minél később kezdi valaki az öngondoskodást, annál fájdalmasabb lesz az anyagi helyzete idős korában.
Évente százezreket tarthatunk meg az adónkból, és tehetünk félre a nyugdíjas éveinkre. Mutatjuk, melyik megtakarítási forma mit tud, és mik a feltételei. Érdekes módon a legkevésbé a nagycsaládosoknak lehet vonzó az állam által támogatott nyugdíj-takarékoskodás.
Ugye néha önbe is belenyilall a félelem, hogy nyugdíjasként talán lecsúszik, és magányos, beteges nyomorba süllyed? Vagy azt hiszi, hogy megússza? Valóban jóval rosszabbul él majd 20-30 év múlva egy nyugdíjas, mint a mostaniak, ezért tegyen félre valamennyit. De sokan nem törődnek bele ebbe, az igazán lázadó öregek nyugdíjasegyetemekre járnak, művészettörténetet, csillagászati előadásokat hallgatnak, honlapszerkesztést tanulnak. Sokan akarnak nyugdíjasként is dolgozni, hogy átadják a tudásukat, de sokuknak erre nincs lehetősége. Elmondjuk, nagyjából mi vár a ma és a jövő nyugdíjasaira.
Júliustól már minden nyugdíjbiztosítás esetén látható, hogy pontosan mennyibe kerül a megtakarítónak, ugyanis a unit-linked után a garantált nyugdíjbiztosításokra is bevezették a teljes költségmutatót.
Névváltást jelentett be az ING Biztosító, április 1-től ugyanis NN Biztosítóként üzemel tovább a társaság. A név nem ismeretlen a hazai piacon, hiszen az életbiztosítások területén piacvezető vállalat 1991-ben Nationale-Nederlanden néven lépett az országba, de sokan már akkor is csak a rövidítést használták. Cornelia Coman, aki 2012 nyara óta áll a vállalat élén, azt tapasztalja, hogy az emberek máig emlékeznek az NN névre és pozitív emlékeket kapcsolnak hozzá. Ehhez mindenképp szükség volt arra, hogy mindig az ügyfeleket tekintsék a legfontosabbnak, s az ő érdekükben folyamatos innovációkkal álljanak elő.
Hogy az ügyfeleknek megéri-e az eurós terméket választani, az a potenciális hozamokon is múlik majd, ezek viszont egyelőre euróban még mindig alacsonyabbak lehetnek, mint forint alapon.
Ismeri a majdani nyugdíjához szükséges adatokat; a szolgálati idejét, az elmúlt évtizedekben kapott keresetét? A nyugdíjbiztosítási szervek megkezdték az 1955 és 1959 között születettek kiértesítését a nyilvántartásukban szereplő adatokról. Az Adózóna összefoglalta, mit kell tennie annak, aki egyetért ezekkel az adatokkal, és mi a teendője annak, aki szerint ezek kiegészítésre, javításra szorulnak.
Nyugdíjbiztosítás, életbiztosítás: van-e adó kifizetéskor? Az Adózóna a személybiztosítási – élet- (nyugdíj-) baleset-, betegségbiztosítás – szerződések alapján történő biztosítói kifizetésekre vonatkozó legfontosabb adózási tudnivalókat foglalja össze.
Tartalmas pihenés, sok utazás, játék az unokákkal – a legtöbben ezt várjuk a nyugdíjas éveinktől. A valóság azonban keresztülhúzhatja a számításokat. Kevesen veszik figyelembe, hogy az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79%-ra csökken, így a jövő nyugdíjasai egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak.
Több nő spórol rendszeresen a nyugdíjára, mint férfi, a K&H Biztosítónál legalábbis az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítást kötők 52 százaléka, míg a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötők 57 százaléka nő.
A nők életük kisebb részét élik le egészségesen, mint a férfiak. De közben a nők több évet is töltenek egészségben, mint a férfiak. Hogy is van ez? Aki eléri a nyugdíjkorhatárt, és magyar, az csaknem két és fél évvel kevesebb időt él még egészségesen, mint egy átlageurópai.
