A karbonsemlegesség 2060-ra vállalt elérése érdekében Kína igyekszik felpörgetni a vízenergia-projekteket, és egy tibeti szent folyóra, a Jarlung Cangpóra építené fel a világ legnagyobb, 60 gigawatt teljesítményű vízerőművét. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a beruházásnak katasztrofális következményei lehetnek – számolt be az al-Dzsazíra.

A nyugat-tibeti gleccserekből, közel 5000 méteres magasságból eredő, 2937 kilométer hosszú Jarlung Cangpo, amit Indiában Brahmaputraként ismernek, Bangladesben ömlik a Gangeszbe. Ez a világ kilencedik legnagyobb vízhozamú folyója, amely a Tibeti Autonóm Területen egy gigantikus kanyonban kanyarog végig. Ez a világ legmélyebb és egyik leghosszabb kanyonja, amelyen belül a víz több mint 2700 métert esik. Erre a területre húzná fel Kína az új erőművet.

A létesítmény kapacitását háromszor akkorára tervezik, mint a jelenlegi legnagyobbét, a Három-szurdok-gátét, amelynek építése miatt 1,4 millió embert kellett kitelepíteni. A tervezett erőmű megvalósítása ennél kevesebb embert érintene, mert a környék sokkal ritkábban lakott. De hogy pontosan mennyit, azt az al-Dzsazíra megkeresésére nem árulta el a beruházásért felelős kínai állami vállalat.

Tibeti jogi csoportok és környezetvédők aggódnak a beruházás káros hatásai miatt. Problémás többek között, hogy szent folyóról van szó, amelynek fontos spirituális szerepe van a tibeti kultúrában, szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az óriásgátak építése alapvetően változtatja meg a környezetet, és hozzájárul a folyópartok és delták erodálódásához, gyakoribbá váló földcsuszamlásokhoz, végső soron pedig emberi közösségek életét lehetetleníti el. Ez a gát ráadásul mindössze 30 kilométerre épülne fel az indiai határtól, ami tovább szíthatja a térségben kialakult geopolitikai feszültséget.