Egy miskolci gimnázium tantestülete dühös nyílt levelet tett közzé a közoktatás állapotáról. Hiába juttatták el korábban észrevételeiket az oktatásirányítókhoz, semmiféle választ nem kaptak.
Ma már a roma fiatalok 20 százaléka szerez érettségit - jelentette ki a cigány diákokat segítő Roma Oktatási Alap vezetője szombaton az M1 tévécsatorna műsorában.
Három ágazat szakszervezetei fognak össze, hogy eléjék a pedagógusok, az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók munkakörülményeinek javítását és a bérelemésüket.
A nemzet napszámosai, tartja a mondás a tanárokról, és a kormányzat úgy is bánik velük. Korlátozza a tanszabadságot, és korlátlan önkritikát vár el tőlük az őket a Klik és a Nemzeti Pedagógus Kar alá behajtó oktatáspolitika. Az önálló gondolkodás igényét egyre inkább megelőzi az összeszerelőüzem-kompatibilis oktatás, közben pedig központi irányelvek, etikai kódexek, portfólióminták terelik karámba a pedagógusokat. Ha a szerzőnk szatírájában idézett ukázokban bárki a valóságra ismerne, az egyáltalán nem a véletlen műve.
Kikerült a kormány oldalára a közoktatási törvény módosítási tervezete. Eszerint a jövőben fizetni kellene a tanulmányi és szakmai versenyekért, a szakkörökért, a diáknapokért, az énekkari foglalkozásért, más művészeti tevékenységért, az iskolai sportkörökért, de még a házibajnokságért is. Egyéb változásokat is fontolgat a kormány, a felnőttoktatásban például kitolnák az ingyenes kollégium korhatárát.
A Publicus Intézet ezerfős felmérése szerint igen kevesen vannak, akik egyetértenek az Orbán-kormány sportközpontúságával. A döntő többség pénzszórásnak tartja a stadionépítést, a legtöbben inkább az egészségügyre, valamivel kevesebben a szegénység felszámolására és az oktatásra fordítanák a közpénzmilliárdokat.
Az iskola igazgatója szerdai hatállyal megszüntette annak a tanárnak a jogviszonyát, aki szexuális tartalmú üzeneteket küldött a diákjainak.
A népszerű pszichológus és író, Vekerdy Tamás mindig is a magyar oktatási rendszer nagy kritikusai közé tartozott, azonban legfrissebb interjújában érezhetően türelme végére ért 80 éves korára. Meglátása szerint a jelenlegi szisztéma egyetlen értelme a spórolás mellett, hogy felülről egyetlen gombnyomásra működjön a rendszer, melyet jelenlegi minőségében egyenesen nemzetrontónak tart.
Bár akár havi száz euróval is megemelhetik az egyes országokban az Erasmus-program keretében tanuló egyetemisták ösztöndíját, azonban ez még mindig nagyon kevés a a nyugati megélhetéshez. A gondokat tetézi, hogy nem ritka, hogy csak bő két hónapos késéssel kapják meg így is a hallgatók a pénzüket, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nagyot csúszott a kifizetésekkel, már a hazaúton gondolkodtak a hallgatók.
Az iskolaigazgatók kincstári kártyát kapnak, így akár maguk is megvehetik a krétát. A szakmai, pénzügyi kérdések pedig a megyei hivatalokhoz kerülnek.
Most még leginkább egy apokalipszis után játszódó film díszletére hasonlít az ózdi ipartelep, azonban egy ideje egyre nagyobb terveket sző a városvezetés az ide álmodott Kultúrgyárral. A terv első ütemében Digitális Erőmű és Filmtörténeti Élménypark nyílik a nehézipari gyárak helyén, de még elég homályos, miért lesz Ózd az új kulturális és turisztikai központ Közép-Európában. Bár még meg sem nyíltak az új intézmények, újabb tervekről is lehet hallani a szebb napokat látott városban.
Nagy ötlettel álltak elő a szocialisták: aláírásgyűjtéssel kényszerítik rá a kormányt, hogy hatalmas béremelést hajtson végre a közszférában. A kezdeményezés kissé komolytalan, miközben a közszféra béremelésének követelése aktuális és jogos. A magyar államot működtetők évek óta nagyon keveset keresnek, aminek következményeit a romló közoktatásban, a közegészségügyben és a közpolitika riasztó állapotában, a közszolgák külföldi munkavégzésében, majd kialvatlanságában láthatjuk viszont. A kormány azonban már nekikezdett a bérrendezésnek - leszeletelve ágazatokat, azokon belül pedig munkaköröket.
Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.
"Szükséges eloszlatni azt a félreértést, hogy a költségvetési támogatás alanyi jogon jár a fenntartónak".
Nem változtat a bevándorlással kapcsolatos, a menekültek befogadását pártoló álláspontján Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök akkor sem, ha a magyarok, sőt saját pártja tagjainak többsége nem ért egyet vele.
Az évi 44 milliós büdzséből működó pedagóguskar által - egyes szakértők szerint illegitim módon – elfogadott etikai kódex volt az utolsó csepp a pohárban a pedagógusoknál. Eddig nem nagyon panaszkodtak nyilvánosan, újabban egyre elkeseredettebben beszélnek a mindennapos problémákról. Van olyan tanár, aki idén még nem kapott fizetést – eddig bírta, most felmondott. A hétvégén fórumot tartottak, ahol állandósult működési zavarokról, túlterheltségről és stresszről számoltak be.
Zeibig Tamás tanító kapta a 2015-ös Varga Gábor-díjat.
Egy életre elfordítjuk az irodalomtól a kamaszokat, ha olyan szövegeket olvastatunk velük, amelyeknek sem a világát, sem a nyelvét nem értik - véli Grecsó Krisztián, s ez a véleménye egybevág sok magyartanáréval. A Nemzeti alaptanterv készítői ugyanakkor ezt nem vették figyelembe.
Ötmilliárdra pályázhatnak a tanodák. Illetve azok a cégek, akik tudják a csíziót...
