#oktatás




Jó viszonyt ápolt az Orbán-kormánnyal, de lelkiismereti kérdésekben nem igazodott – kicsoda Rubovszky Rita, a Tisza oktatásiminiszter-jelöltje?

Rubovszky Rita jobboldali elkötelezettsége mellett jobbára szót tudott érteni a politikai paletta másik oldalának képviselőivel is. Menedzserszemléletére, kapcsolatrendszerére, pénzszerző képességére is nagy szüksége volt. Az Orbán-kormánnyal szemben olykor jelezte távolságtartását, illetve autonómiaigényét. Vendégszerzőnk, Szőnyi Szilárd, a Szemlélek keresztény portál főszerkesztőjének írása.




Óriási a tétje, hogy hagyják-e a tanárok megfosztani magukat az értelmiségi léttől

„Erős szándékot érzek arra, hogy a tanárokat szellemi szakmunkásoknak tekintsék, ne pedig értelmiségieknek” – mondja Diószegi-Szőcs Máté középiskolai történelemtanár, a Megállt az idő podcast társkészítője és műsorvezetője, aki a pedagógusok helyzetéről írt korábbi cikkeinkre reagált. Úgy véli, az a legnagyobb baja a közoktatásnak, hogy még az sincs rögzítve, mi a célja.





Támadás az oktatás ellen

Nemcsak az egyetem, hanem maga a tanulás is elveszítheti a jelentését a mesterséges intelligencia miatt – állítják cikkünk szerzői, Fábri György és Káplár-Kadácsy Kinga.



A szegény gyerekeknek meg kell változniuk?

Aki szegénységben él – legyen gyerek vagy felnőtt – minden irányból azt az üzenetet kapja, hogy csak akkor ér valamit, ha nem marad az, aki. Tehát, ha megváltozik. De mit jelent megváltozni? És ki vagy mi változtat meg minket valójában? Egyáltalán: a szegénységben élőknek kellene megváltozniuk ahhoz, hogy minden jobb legyen? Orsós Lajos erre keresi a választ Mészáros György oktatáskutatóval a Másik út podcastben.



Tudta? Minden második pedagógusunk 50 évnél idősebb

Össznemzeti érdekünk, hogy a pedagógusi pálya vonzó karrierúttá válhasson. A szakemberek elöregedése jelzi, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Ez azonban egyúttal lehetőség is a pedagógusszakma új alapokra helyezésére - mutatnak rá a Magyarország-kézikönyv című kiadvány szerzői. Szerkesztett részlet.





Mennyivel lettek egészségesebbek a gyerekek a mindennapos testneveléstől?

Orbán Viktor kormánya egyik legfontosabb oktatásügyi vívmányaként tekint a lassan 15 éve bevezetett mindennapos iskolai testnevelésre. De miként hat ez valójában a diákok egészségi állapotára? Hogy lehet az, hogy a tesiórák ellenére Magyarországon van a legtöbb túlsúlyos gyerek? Egyáltalán hogyan mérik a gyerekek fittségét, és azon belül melyik a legkritikusabb terület?