Június 30-ig minden szolgáltató visszautalta a munkáltatóknak azt a pénzt, melyet még 2012-ben töltöttek fel a dolgozóik Széchenyi Pihenő Kártyájára, de a munkavállalók ezt 2014. május 31-ig nem használták fel. Vajon mit kezdenek a munkáltatók ezzel a pénzzel? Ezt vizsgálta a cafeteriatrend.hu 2014. július elején egy felmérésben.
Azt jó ideje tudni lehet, hogy a felsőoktatásban szerzett végzettség korántsem garancia a sok pénzre, jó állásra, sőt, bizonyos esetekben szinte semmire. Az Eduline mutatja, milyen diplomákkal nehéz a végzettségnek megfelelő álláshoz jutni.
A kormány legfrissebb oktatási csomagjáról tárgyalhat, majd dönthet is az Országgyűlés mai ülésén, aminek eredményeként önálló testnevelési egyetem kezdheti meg a működését.
Vannak olyan hibák, melyeket a különböző életszakaszokban elkövetnek az emberek a pénzügyek területén. Lista arra, hogy mire kell figyelni.
A közel 240 ezer forintos átlag mögött igen komoly szórást mutatnak a különböző végzettségért járó keresetek. A versenyszférában az egyetemi végzettségűek 600 ezer feletti összeget kerestek, miközben a közszféra 125 ezer forintot fizetett egy nyolc általánossal rendelkező dolgozónak. A Buksza blog fizetési körképe iskolázottság alapján.
Egyenlőtlenségeket és súlyos tankönyvhiányt eredményezett a „tankönyvrezsi-csökkentés”, derült ki a hvg.hu birtokába került tanári és szülői levelezésből. Az idei tanévben a tankönyvekre költhető 12 000 forintos támogatási plafon nehéz helyzet elé állítja az iskolákat, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) pedig nem tűnik túl segítőkésznek: az egyik budapesti kerületben feltehetően a Klik akadályozta meg, hogy az önkormányzat a plafon fölötti részt támogatásként kifizesse.
Konzorciális hálózatot hozott létre CENTRAL néven öt közép-európai egyetem, köztük az ELTE. Az összefogás célja, hogy fejlessze a regionális oktatási és kutatási együttműködést.
Nem tudsz elbújni. A gyereked se. Sok az éhes száj, van, aki elegye előle az iskolát.
Érettségi, diploma, OKJ-s bizonyítvány – önmagukban ezek a végzettségek keveset érnek, legalábbis minden egyes kutatás azt mutatja, hogy a legnagyobb eséllyel azok tudnak gyorsan, jó munkahelyen, a végzettségüknek megfelelő munkakörben elhelyezkedni, akik folyamatosan továbbképzik magukat. Az idén vagy jövőre kezd el tanulni? Egyetemre vagy főiskolára felvételizik, esetleg azt tervezi, hogy egy OKJ-s vagy más típusú képzésre iratkozik be? Kíváncsiak vagyunk, miért döntött a tanulás mellett, mi alapján választ intézményt, hol keres információkat a kurzusokról – kérjük, töltse ki kérdőívünket.
A diákok döntik el, állítják össze, mi legyen a témazáróban, sőt azt is, hogyan szeretnék tanulni az angol nyelvet. Mindenki saját kis portfólióval rendelkezik, és ha nem adja be valaki a kért esszét, nem kap egyest. Diákblogot indítottak és mobilapplikációt fejlesztettek. A 21. századi oktatásról beszélgettünk a fővárosi Madách Imre Gimnázium angoltanárával, Prievara Tiborral.
A közösségi médiából és a Wikipediáról gyűjtik az információt, és kifejezetten nehézséget okoz számukra a hosszabb, szöveges háttéranyagok feldolgozása és az ismeretek szöveges visszaadása – derül ki egy friss, a Z-generáció tanulási szokásait vizsgáló felmérésből. E helyzetre az iskolának is reagálni kellene.
Egyértelmű eredményt hozott a vasárnapi magyarországi parlamenti választás, ismét a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt. Hogy pontosan mit terveznek a gazdaságban, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor szerint programjuk egy szóból állt: folytatjuk. A magunk részéről azonban múlt héten megkérdeztük olvasóinkat, milyen gazdasági intézkedéseket várnak az új kormánytól. A válaszadók az egykulcsos adót kikukáznák, a keleti nyitást inkább nyugatival cserélnék fel, sportra kevesebbet áldoznának, a paksi bővítés helyett inkább megújulókba fektetnének. Az eurót viszont csak akkor vezetnék be, ha gazdasági fejlettségünk már az uniós átlagot alulról verdesné.
Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kirívóan kevesen, mindössze a fiatalok 3,7 százaléka kezd saját vállalkozásba, miközben 5-6 éven belül a vállalkozói szektorban generációváltásra lesz szükség. A fiatalok szeretnének vállalkozni, de borúlátóak és inkább a biztosra mennek, pedig az álomvállalkozás megvalósításához kockáztatni kell. A segítséget a jó példák bemutatása, a fennálló lehetőségek kiaknázása és egy trójai faló jelentheti.
Újra meghirdették középiskolások számára az Online Demokrácia Activity (O:DA) elnevezésű társadalomismereti versenyt. Pesthidegkúti gimnazisták ennek keretében többek között Tündérkertet álmodtak.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
A PISA 2014-felmérés szerint a magyar 15 évesek nem csak a szövegértésben, matematikában és a természettudományokban rontottak jelentősen és kerültek a nemzetközi átlag alá, a kedden nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy a kreatív problémamegoldásban még aggasztóbb a helyzet.
További terveiről és a kormány elmúlt négyéves munkájáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az M1 Az este című műsorában. A kormányfő többek között beszélt az oktatásról, egészségügyről, rezsicsökkentésről és a devizahitelesekről is, és azt is elárulta, miért nem akar vitázni az ellenzéki jelöltekkel.
Közel húszmillió forintért készíthet tanulmányt egy olyan cég, amely pár hónapja még végleg ki akart vonulni a piacról. Az oktatási piacon a milliárdos állami megrendelések révén meghatározó részesedést szerzett cég korábban üzleti kapcsolatban állt a megbízást adó állami intézmény vezetőjével.
A legtehetségesebb fiatalokat kell rávenni arra, hogy a pedagóguspályát válasszák, és aztán meghatározó ideig ott is maradjanak - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának elnöke, miután a hétvégén finn oktatási szakemberekkel közös tanácskozáson vett részt
A magyarok húsz százaléka funkcionális analfabéta, a PISA-felméréseken alig akad kiválóan teljesítő diák, és ha marad a romló tendencia, hamarosan a fejletlen országok között találhatjuk magunkat a tanulói teljesítménymérés nemzetközi listáján. Csapó Benő, a PISA igazgatóságának magyar tagja szerint a „helyzet súlyos, de nem reménytelen”. Pozitív példa akad bőven, a kérdés, a magyar oktatáspolitikai tud és akar-e olyan hatékony választ adni a problémára, amilyet a német vagy a lengyel adott néhány éve.
