A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is elmarasztalta a Gyöngyöspatai Önkormányzatot és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, mert a bíróság kimondta, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában jogellenesen különítették el a cigány gyerekeket, akik egyúttal rosszabb minőségű oktatásban is részesültek. A másodfokon a KLIK-nek is egy jobbikos képviselőjelölt volt az ügyvédje.
Az új Európai Bizottságnak november 1-jén mindenképpen hivatalba kellene lépnie, mert nagyon súlyos kérdések várnak megoldásra az unióban. Ebbe viszont nem nagyon fér bele új jelöltek kiválasztása, a portfóliók cserélgetése – ez lehet a mentőöv a meghallgatásokon leggyengébben szereplők számára.
Az nem kérdés, hogy választásokat nyerni a nyugdíjasokkal lehet, a szavazatvadászat pedig tendenciaszerűen áldozza fel a fiatalabbak és a jövő generációk érdekeit az idősebbek szavazataiért. Mit lehet tenni, hogy ne váljon kontrollálhatatlanná a folyamat? A nyugdíjkorhatár-emelés elkerülhetetlen, de kik lesznek a vesztesei, hogyan kerüljük el, hogy a társadalom szét-, az ország pedig leszakadjon, és hogyan éljük túl, hogy a képzettek elmennek innen? És hogy jön ide a romakérdés?
A Jobbik arra szólította fel a kormányt, hogy mielőbb intézkedjen a határon túli magyar családok nevelési-oktatási és taneszköz-támogatásának kipótlásáról.
Az MSZP Országos Pedagógus Tagozata felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja felül az oktatással kapcsolatos elveit és döntéseit.
A diákok 11 százaléka soha nem maradt bent a délutáni programokon az egész napos iskolában, 26 százalék pedig csak heti néhány napon. Ennek ellenére Rétvári Bence szerint a számok azt bizonyítják, hogy a gyerekek örülnek az egész napos iskolának.
A pedagógusoknál is működik a normarontás, nem lehet büntetlenül sem rosszabb, sem jobb egy tanár az átlagnál – véli 30 év szakmai tapasztalat után Leiner Károly. A Zöld Béka tanár úrként fogalommá vált gyógypedagógus, tanító bejelentette, felhagy a valódi integrációt megvalósító kirándulásaival. Úgy véli, a folyamatos oktatási reformok egyre csak rontottak a magyar iskolán, de míg korábban egyedi problémákat tapasztalt, most már rendszerszintű problémákat lát. Interjú.
Alig van olyan OECD-tagállam, mely GDP-arányosan kevesebbet költene oktatásra, mint Magyarország. Minden előretekintő állam fokozza, de minimum magasan tartja az oktatásra való költést, mert az befektetés a jövőbe és bőven megtérül majdani adó- és járulékbevételekben.
Ma is sikertörténetnek tartja Hoffmann Rózsa a Klik felállítását, az ennek ellenkezőjét sugalló RTL-interjút szerinte félreérthetően vágták össze. Azt ugyanakkor tényleg nem tartja jónak, hogy egy központból irányítsák az összes tankerületet. Nem támogatná azt sem, hogy a kormányhivatalokhoz kerüljön az iskolafenntartás. Szerinte nem jók az OECD adatai az oktatást érintő drasztikus pénzkivonásokról, és úgy véli, igenis jók az új tankönyvek. Interjú a volt köznevelési államtitkárral.
Rétvári Bence egy írásbeli kérdésre adott válaszából kiderül, a kísérleti tankönyvek jóval olcsóbbak voltak más tankönyveknél - mindössze 350-400 forintért lehetett őket rendelni.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára hungarikumnak nevezte az iskolai mindennapi testnevelést egy konferencián.
Ha a tanárok fizetését vesszük alapul, meglepően jól teljesít a magyar közoktatás. A hazai pedagógusok kapják legkevesebb bért, ennek ellenére, igaz egyre romló tendenciát mutatva, de ma is az OECD–átlag közeli teljesítményt érnek el a diákok.
Egy héttel a magyarországi tanévkezdés után van az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja, amit mi a lakosság 20-30 százalékának funkcionális analfabetizmusával "ünneplünk". Gyerekeink ötöde hagyja ott az általános iskolát évente úgy, hogy nem érti, amit olvas, a felnőtteknél pedig még rosszabb ez az arány. Erőltetjük a ma már használhatatlan kötelező olvasmányokat, miközben a kerettanterv szerint "csak a halott szerző a jó szerző". Ugyanakkor majdnem minden a családban dől el.
Lehet kárhoztatni a rémesen ellenszenves oktatásirányítást, nevetni, vagy szörnyülködni a tananyagon, ám az, ami az iskolákban történik, csak következménye annak, amit az iskolán kívül is tapasztalhatunk.
Kiírta a jegybank a Pallas Athéné Alapítványainak pályázatait. Az alapítványokhoz – melyeknek a jegybank nemrég 200 milliárd forintot juttatot – például doktori ösztöndíjakra, konferenciákra, tananyagfejlesztésre is lehet pályázni. Bár csak ezen összegek hozamait oszthatják szét, a kiírások alapján még így is igencsak nagyvonalú összegeket lehet elnyerni. A pénz arra is jó lehet, hogy lekötelezetté tegyen egyetemistákat, kutatókat, tanuló vagy végzett közgazdászokat a Matolcsy-féle jegybank.
Az oktatási rendszer már kész, idén csak finomodik. Vagy ha szerencsénk van, összedől.
Ma véget ér a két és fél hónapos nyári vakáció és reggel nyolc órakor megkezdődik a tanítás az iskolákban, elindul a 2014/2015-ös tanév. Az új tanévben mintegy 1 millió 267 ezer diák jár majd suliba.
Mintegy 5400 gyermeket írattak be idén Szlovákiában a magyar tannyelvű alapiskolák első osztályába. Ez a szám nagyjából az elmúlt néhány év átlagának felel meg - hangzott el szombaton a Kassához közeli Buzitán a szlovákiai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségén.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) országos, természettudományos tanártovábbképző központ létrehozását tervezi Tatán. A projekt előkészítéséről együttműködési szándéknyilatkozatot fogadott el pénteki ülésén a képviselő-testület.
A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók java része a munkába állást egyből közép-, vagy felsővezetői pozícióban kezdené, nettó 150 ezer forint alatt jó részük a kisujját sem mozdítaná, sokuk 300 ezer forint nettót akar kezdő fizetésnek. Szinte mindegyikük szeretne továbbtanulni, a legtöbben a gazdasági és pénzügyi pályát tartják vonzónak, annak ellenére, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos elméleti tudásuk több mint hiányos, nagyjából nincs. Úgy fest, a fiatalok egy másik mozit néznek.
