A közösségi médiából és a Wikipediáról gyűjtik az információt, és kifejezetten nehézséget okoz számukra a hosszabb, szöveges háttéranyagok feldolgozása és az ismeretek szöveges visszaadása – derül ki egy friss, a Z-generáció tanulási szokásait vizsgáló felmérésből. E helyzetre az iskolának is reagálni kellene.
Egyértelmű eredményt hozott a vasárnapi magyarországi parlamenti választás, ismét a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt. Hogy pontosan mit terveznek a gazdaságban, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor szerint programjuk egy szóból állt: folytatjuk. A magunk részéről azonban múlt héten megkérdeztük olvasóinkat, milyen gazdasági intézkedéseket várnak az új kormánytól. A válaszadók az egykulcsos adót kikukáznák, a keleti nyitást inkább nyugatival cserélnék fel, sportra kevesebbet áldoznának, a paksi bővítés helyett inkább megújulókba fektetnének. Az eurót viszont csak akkor vezetnék be, ha gazdasági fejlettségünk már az uniós átlagot alulról verdesné.
Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kirívóan kevesen, mindössze a fiatalok 3,7 százaléka kezd saját vállalkozásba, miközben 5-6 éven belül a vállalkozói szektorban generációváltásra lesz szükség. A fiatalok szeretnének vállalkozni, de borúlátóak és inkább a biztosra mennek, pedig az álomvállalkozás megvalósításához kockáztatni kell. A segítséget a jó példák bemutatása, a fennálló lehetőségek kiaknázása és egy trójai faló jelentheti.
Újra meghirdették középiskolások számára az Online Demokrácia Activity (O:DA) elnevezésű társadalomismereti versenyt. Pesthidegkúti gimnazisták ennek keretében többek között Tündérkertet álmodtak.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
A PISA 2014-felmérés szerint a magyar 15 évesek nem csak a szövegértésben, matematikában és a természettudományokban rontottak jelentősen és kerültek a nemzetközi átlag alá, a kedden nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy a kreatív problémamegoldásban még aggasztóbb a helyzet.
További terveiről és a kormány elmúlt négyéves munkájáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az M1 Az este című műsorában. A kormányfő többek között beszélt az oktatásról, egészségügyről, rezsicsökkentésről és a devizahitelesekről is, és azt is elárulta, miért nem akar vitázni az ellenzéki jelöltekkel.
Közel húszmillió forintért készíthet tanulmányt egy olyan cég, amely pár hónapja még végleg ki akart vonulni a piacról. Az oktatási piacon a milliárdos állami megrendelések révén meghatározó részesedést szerzett cég korábban üzleti kapcsolatban állt a megbízást adó állami intézmény vezetőjével.
A legtehetségesebb fiatalokat kell rávenni arra, hogy a pedagóguspályát válasszák, és aztán meghatározó ideig ott is maradjanak - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának elnöke, miután a hétvégén finn oktatási szakemberekkel közös tanácskozáson vett részt
A magyarok húsz százaléka funkcionális analfabéta, a PISA-felméréseken alig akad kiválóan teljesítő diák, és ha marad a romló tendencia, hamarosan a fejletlen országok között találhatjuk magunkat a tanulói teljesítménymérés nemzetközi listáján. Csapó Benő, a PISA igazgatóságának magyar tagja szerint a „helyzet súlyos, de nem reménytelen”. Pozitív példa akad bőven, a kérdés, a magyar oktatáspolitikai tud és akar-e olyan hatékony választ adni a problémára, amilyet a német vagy a lengyel adott néhány éve.
A 2010-es kormányprogram sok mindent ígért az egészségügy megújítása terén, az oktatásról viszont szót sem ejtett. Az ígéretek közül vajmi kevés teljesült a négy év alatt, az oktatás viszont alapjaiban változott meg. Az egyiknél a változás hiánya a fájó, a másiknál a változás iránya.
Egyórás beszédben búcsúzott el hétfő éjjel Ascher Tamás, a Színház-és Filmművészeti Egyetem leköszönő rektora. Elmondása szerint a folyamatosan változó felsőoktatási politika szinte kifosztotta az egyetemet.
A magyar startupból világcéggé váló Prezi – más iparági vezető cégekkel együtt – csatlakozik az Barack Obama amerikai elnök által létrehozott ConnectED kezdeményezéshez. A Prezi vezérigazgatója ma este találkozik Obamával.
Rossznak nevezte a pedagógusok minősítési rendszerét az MSZP-s Hiller István csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón, és arra buzdított: azok a tanárok, akik nem akarnak portfóliót készíteni, szavazzanak az Összefogásra.
A magyar társadalom rendszerszinten lemond egy-egy generáció 20-30 százalékáról – nagyjából így összegezhető a szakiskolával foglalkozó szakemberek véleménye. Bár a napokban megjelent hírek nem teljesen igazak az esztergomi iskola bukási arányairól, ott is, és az egész országban is tragikusan felkészületlenül érkeznek a gyerekek a szakiskolákba. Az új rendszer pedig végképp lemond a fejlesztésükről.
Diákok és tanárok tiltakoztak a közoktatást érintő átalakítások miatt. A néhány tucat tüntető a Blaha Lujza tértől a Szabadság hídig vonult.
Az Oktatási Vezetők Szakszervezete kéri, hogy változtassák meg a pedagógus-életpályamodellhez illeszkedő minősítés szabályait.
Több fiatal tüntető ült le a Blaha Lujza téri csomópontba nem sokkal este hat után, hogy így demonstráljanak a kormány oktatáspolitikája ellen. A forgalom néhány percre megbénult, a tüntetők a rendőri felszólításra a járdára vonultak.
