Mennyire állja meg a helyét, hogy izgalmas, minőségi ruhadarabokhoz csak sok pénzből lehet hozzájutni? Volt-e Magyarországon rendszerváltás az öltözködés terepén, hagyott-e rajta bármilyen nyomot a posztszocialista nosztalgia? Mi jelenti ma az átlagember luxusát, ha ruhákról van szó, és hungarikum-e a szandálzokni? Csalár Bence divatszakértővel beszélgettünk.
A francia szexszimbólum nemcsak a filmtörténetben hagyott kitörölhetetlen nyomot – ruhái, frizurája és sminkje egy korszak divatját határozta meg.
Az öltözködésre sokan lehetőségként tekintenek, míg mások csak szükséges rosszként, stresszes dilemmaként kezelik. A probléma negyven fölött csak fokozódik: megváltozik a testünk és az is, ahogy mások viszonyulnak hozznk. Hogyan segíti elő az öltözködés a boldogságot? Hogyan lehet kikerülni a fast fashiont? Mit nem szabad hordani? Hogyan érdemes összeállítani egy jó gardróbot? Lendvai Lilla stylisttal beszélgettünk.
Görög Ibolya protokollszakértő szerint a politikusok öltözködése javult az 1990-es évek óta, de azért még mindig vannak problémák.
A szoknya vagy nadrág pedig csak sötét lehet. Ez már december 1-től hatályban volt, de most január 1-től újra elrendelték.
Miért számított az ötvenes években magánlázadásnak a rúzsos száj, a festett haj és a pirosra lakkozott köröm? Milyen volt az a darabka Nyugat, amit Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa hozott be az országba a táncdalfesztiválokon? Miként működött a seftelés a szépségiparban? És a sufnituning, aminek halálos áldozata is lett egy Népszínház utcai állami fodrászatban? Erről beszélgettünk Magyari Hajnalkával, a Trendi nő a szocializmusban című könyv szerzőjével, aki azt is elmondta, mi volt a valós ára annak, hogy két kiló krumplinak megfelelő összegért már be lehetett ülni egy arckezelésre.
Manahel al-Otaibi nőjogi aktivista annak a nőkre vonatkozó szaúdi gyámsági rendszernek az eltörlését követelte, amely férfi hozzátartozók beleegyezését követeli meg minden jelentősebb döntéshez. Otaibit mégis „terrorista bűncselekmények” címén ítélték el.
A külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal is átírta mindazt, amit a diplomáciai divatelőírásokról gondoltunk. A kapucnis pulcsi, az Adidas-póló, a tetőtől talpig lazaság szinte már a védjegyévé vált. De mi van, ha nemcsak a lazaság, hanem a stílus felől próbáljuk értelmezni Szijjártó Péter megjelenését?
Egy törvénytervezet szerint büntetésre számíthatnak azok a kínaiak, akik a nemzetre nézve bántó módon öltözködnek.
A fenntartható divatban az az egyik legjobb dolog, hogy nem kell újabb és újabb cuccokat vásárolni, hanem a meglévőket érdemes jól használni. Jobb is, mert egy ruhát legalább 30-szor kellene viselnünk ahhoz, hogy ledolgozzuk valamennyire az ökológiai lábnyomát.
Szerintük a sztár és társasága saját döntése volt, hogy máshova mentek, ellentétben a fotók alapján elterjedt hírrel.
Pedig kőkemény diétára fogta magát, hogy egyáltalán beleférjen, ennek ellenére mégis megviselte a ruhát, hogy felvette.
A dél-koreai cég egyik weboldalán szokatlan kiírás jelent meg. Nem volt nehéz kitalálni kinek, illetve kiknek szól.
Az utolsó farmerját rituálisan elégette, azóta pedig saját szabóságot is alapított.
Huszonkét oldalon keresztül részletezte a légitársaság, hogyan kell öltözködniük a dolgozóknak.
Idén valamiért a rózsaszín muffinokra emlékeztető ruhaszobrok, a hordhatatlan jelmezek voltak a Grammy-gála slágerei, és kiderült, hogy van már saját giccskollekciója a Trump-érának is. Rémes öltözékek következnek.
Eltűnt a játékosság, eltűntek a színek és az egyéniségek az 50-es évek szocializmusában. A divattalan korszak divatdiktátora pedig Rákosi Mátyás volt.
Az ABC News tudósítóját nem nézték jó szemmel a parlamentben, mert ujjatlan felsőt viselt. Később a kormány elnézést kért tőle.
Két vérbeli marketinges saját öltözködési dilemmáit vette alapul, amikor saját divatmárkát alapított. Sikerük azt mutatja, ezekkel a problémákkal nem voltak egyedül.
