Nagyobb reformokra is szükségük lesz az önkormányzatoknak, de első körben már ahhoz is többlettámogatást kell kérniük az új kormánytól, hogy ebben az évben működni tudjanak.
Hatvan nap haladékot kapott a főváros a szolidaritási adó befizetésére, így már Magyar Péter kormányával tud Karácsony Gergely tárgyalni Budapest finanszírozásáról.
A szolidaritási hozzájárulás esedékes részét április 15-i kellene elutalnia az önkormányzatoknak, ezt azonban Szolnok és Szentes után Nagykanizsa is megtagadta.
Az egyetlen érdekcsoport, amelyiknek alkut kínált a kampányban Orbán Viktor a polgármestereké. Őket kérleli, hogy „nyerjék meg neki a választást”, miközben egyre kevesebb döntés és pénz marad helyben. Érd polgármesterének vendégcikke.
A véleménynyilvánító szavazáson minden 16. életévét betöltött magyar részt vehet. Az eredményeket pedig a következő kormánnyal folytatott tárgyalásoknál lesz az önkormányzatok fő érve.
Mindezt a háborús veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján.
Az ellenzéki politikus szerint mindez „egy hányingerkeltő és bizarr emlékeztető is arra, hogy Lázár cigányozása nem biztos, hogy véletlen elszólás volt”.
Fűtés és meleg víz nélkül maradhat a Bosnyák tér mögötti, a kormány által 244 milliárd forintért megvásárolt irodakomplexum, mert kérdéses, kaphat-e környezetvédelmi engedélyt ahhoz, hogy geotermikus energiával lássák el. Felvetődött ugyanis, hogy a termálvízkivétel fővárosi fürdőket is érinthet. Ez a történet is beindította a Duma Aktuál csapatának fantáziáját, volt szó piszoáron ülő osztrák nyugdíjasokról, az asztal mellé rendszeresített bernáthegyi kutyákról és négy Schwab Richárdnyi mikrobiomról is.
Az önkormányzati reform könnyen a tankerületek végét jelentheti. Csömör nagyközség polgármestere levélben fordult Navracsics Tibor közigazgatási miniszterhez, amelyben kéri, hogy a település általános iskolája és zeneiskolája kerüljön ismét önkormányzati fenntartásba. Mióta harcol Csömör az államosítás ellen? Hogyan finanszírozná az iskolák működtetését? És mit mond minderre Navracsics?
A miniszterelnök a fideszes polgármesterek mozgósító erejétől várja az újabb választási győzelmet. Meg is szabta a kormánypárti városvezetőknek tartott fórumon, hogy „fújják a trombitát, álljanak bele a küzdelembe, és minden nemzeti érzelmű embert vigyenek el választani”. Azzal riogatott, hogy Brüsszel Ukrajnába küldene minden pénzt, pedig arra Mátészalkán van szükség.
A tavalyinál 10 százalékkal többet, majdnem 400 milliárd forintot von el idén önkormányzatoktól a kabinet szolidaritási hozzájárulásként, miközben továbbra sem látni, mely települések kapnak ebből a pénzből.
Az önkormányzati rendeletek ismerete, kötelező részvétel a helyi eseményeken és társadalmi munka – különös feltételek is akadnak azokban az előírásokban, amelyekkel a beköltözést szabályoznák a települések, derül ki a HVG gyűjtéséből.
Szemléletes példával illusztrálta Devecser polgármestere az önkormányzati finanszírozás alapvető problémáját.
Navracsics Tibor hosszú távú stratégiáról egyeztet az önkormányzatokkal, de az nincs terítéken, hogyan éljék túl pénzügyileg 2026-ot.
A tárcavezető szerint az önkormányzati szövetségek kérései és javaslata alapján döntött úgy a kormány, hogy ki kell dolgozni egy javaslatcsomagot.
Sőt, ígérete szerint a választások után az önkormányzati rendszert is elkezdenék finomhangolni.
Novemberben hat településnek kell milliárd forintos összeget befizetnie adóbevételi „többlete” után, százmilliós sarc pedig önkormányzatok tucatjait terheli, köztük fővárosi kerületeket, Bugyit, Sellyét, Kétújfalut. Mészáros Lőrinc székhelye, Felcsút 19 millió forintot fizet.
A tervek szerint az újonnan beköltöző családoktól kiskorú gyermek esetén óvoda- és iskolalátogatási igazolást kérnének.
A Fővárosi Törvényszék szerint alkotmányossági aggályokat vethet fel az, ahogyan pénzt szednek be az önkormányzatoktól.
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
