A különböző fejlesztésű, akár eltérő operációs rendszerekhez szánt programok másként teljesítik ugyanazt a feladatot: az internet tartalmának megjelenítését monitorunkon. Van-e köztük lényegesebb különbség? A Techline tesztjéből kiderül.
Valójában mindegy, hogy Henry Purcell 320 esztendővel ezelőtt kelt műve, a Dido és Aeneas mi célból készült: hódolat gyanánt II. Mária királynőnek, esetleg játékos pedagógiai munkának Jodias Priest iskolájának leánykái számára. Az első igazán brit opera varázslatosan üde ma is. Sopronban a világhírű New London Consort előadásában élvezhettük frissességét.
Nem akármilyen programot tűzött műsorára idén a Bartók+… Miskolci Nemzetközi Operafesztivál: Bartók Béla színpadi művei mellett a bécsi klasszikus mesterek és az új bécsi iskola alkotásaival találkozhatott a közönség. - Kritikusunknak tetszett a miskolci felhozatal.
Arnold Schönberg Mózes és Áron című alkotásának két ősbemutatója is ismert: az 1954-es hamburgi koncertszerű és az 1957-es zürichi szcenírozott. Azóta legalább hatvan premiert ért meg, a nemzetközi opera- és fesztiválközpontokban rendszeresen színre kerül.
A hazai operajátszásról sokszor megjegyeztük: nem tesz jót a "zászlóshajó" Magyar Állami Operaháznak, hogy alig van alternatívája. Egyszemélyes mezőnyben elsőnek lenni nem kunszt, ugyanakkor túl sok kötelezettséget ró a delikvensre. Nos, az Ybl-palotához képest bolhányi méretű, ferencvárosi Sanyi és Aranka Színház (SASZ) olyan kezdeményezés, amely sikerével frissességre serkenthet.
Lassan befejeződik a kőszínházi évad, elkészülhetnek az első számadások. A Magyar Állami Operaház mérlegéből a „tartozik” oldalon lekerült Verdi A szicíliai vecsernye című operája. Hogy a „követel” oldalon ott volt-e valaha, arról nem vagyok meggyőződve.
Rockernek indult és a lányok miatt jelenkezett énekkarba. Szeretne végre letelepdni valahol, és inkább Kelet-Európa vonzza, mint a Nyugat. Egy világhírű tenor, Charles Castronovo először lép fel Magyarországon. A Gramofon stábja vele beszélgetett.
A Májusünnep fesztivál reprezentatív eseményeként végre sor került Händel Xerxes című operájának bemutatójára a Magyar Állami Operaházban. Az öröm teljes: olyan előadásra válthat jegyet a publikum, amely egyszerre szórakoztató, magasrendű és tűpontos – e fogalmak nem zárják ki egymást.
Kop.-pecs. Ha valaki nem ismerné a zálogházi becsüsök tolvajnyelvét, megfejthetjük a rejtvényt. Hogy minél kisebb összeget kelljen írni a zálogcédulára, a majdnem új holmikat is úgy minősítették: kopott, pecsétes. Esetünkben tényleg kopott és pecsétes volt a Művészetek Palotájában előadott Koldusopera-verzió.
A Budapesti Fesztiválzenekar ebben az évadban két Mozart-operát játszott el a Művészetek Palotájában. A Così fan tutte kissé leegyszerűsített Glyndebourne-verziója után Fischer Iván a saját – még egyszerűbb, de annál lényegre törőbb – Figaro házassága-változatát mutatta be. Teljes sikerrel: három óra mámorban volt részünk.
A színházi legendák szerint Helene Weigel – Brecht özvegye és helytartója – a hatvanas években Budapesten járt. Megnézett egy-két, hatalmas közönségsikerrel játszott magyar Brecht-előadást. Nem volt elragadtatva: túl érzelmesnek, túl „klasszikusnak” találta a honi büszkeségeket. Márpedig Brechtet játszani kell – még akkor is, ha az iskolázottság nem túl erős e tárgyban. Így gondolták az Operaház vezetői is. Vajon jól?
A kilencvenes évek elején valaki szemérmetlenül ellopta Békés András egyik rendezését. Békés egy napilap szerkesztőségéhez fordult, de a nyilvánosság sem jelentett sokat, mert a rendezői koncepció akkoriban nem volt jogvédett szellemi termék. Ez ma már másképp van. 1986-os Sevillai borbélyát kellő tisztelettel újította fel az Operaház. Az eredmény: siker a négyzeten.
Az istenek Istene cudar kedvében volt, talán rossz minőségű égi eledelt kapott, Jupiter, mert igyekezett a Titus kegyelme című Mozart-opera előadását jó néhány szereplőváltozással megzavarni. Ám ezúttal a földi sereg bizonyult erősebbnek. Lehet-e időszerűbb mű mint a Titus: bosszúszomj, hatalomvágy, cselszövés és politikai kombináció magánelőnyökért.
