A kínai–magyar kapcsolatok "soha nem látott magasságokba emelkedtek", és ez Magyarország számára rendkívül előnyös és hasznos – jelentette ki Orbán Viktor a hét elején Pekingben, amikor a kínai államfővel, Hszi Csin-pinggel találkozott.
Orbán arról is beszélt, hogy függetlenül az Európai Unión belül zajló politikai vitáktól, Magyarország része marad a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésnek, és keresi az együttműködést Kínával. Ez a kezdeményezés Peking számára többről szól, mint holmi gazdasági együttműködés. A kínai vezetésnek a kezdeményezés egy olyan új világrend kialakulásának egyik tartóoszlopa, amelyben már nem az Egyesült Államok az egyetlen nagyhatalom, és amelyben a világnak Kínával is számolnia kell.
A pandából előbújó sárkány: így nyomul, és csalja saját magát csapdába Kína Afrikában
Korábban indult, de az elmúlt két évtizedben vált iszonyatosan látványossá, ahogy Kína megpróbálja zsebre vágni Afrikát. Segítő keleti bácsiból kőkemény behajtóvá vált, miközben a kínai pénzen, kínai anyagból, kínai szakértelemmel épített autópályák, erőművek pár évvel az átadás után már porladnak is szét.
Orbán hisz is Kína felemelkedésben, sőt, a miniszterelnök egyes nyilatkozatai arra utalnak, hogy ezzel együtt hosszú távon az Egyesült Államok gyengülésére számít. Ugyanakkor a magyar kormányfő egy olyan időszakban fűzi még szorosabbra a kétoldalú kapcsolatokat Pekinggel, amikor Európa lazítana a kötésen, mérsékelni a Kínától való függést.
