A kínai–magyar kapcsolatok "soha nem látott magasságokba emelkedtek", és ez Magyarország számára rendkívül előnyös és hasznos – jelentette ki Orbán Viktor a hét elején Pekingben, amikor a kínai államfővel, Hszi Csin-pinggel találkozott.
Orbán arról is beszélt, hogy függetlenül az Európai Unión belül zajló politikai vitáktól, Magyarország része marad a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésnek, és keresi az együttműködést Kínával. Ez a kezdeményezés Peking számára többről szól, mint holmi gazdasági együttműködés. A kínai vezetésnek a kezdeményezés egy olyan új világrend kialakulásának egyik tartóoszlopa, amelyben már nem az Egyesült Államok az egyetlen nagyhatalom, és amelyben a világnak Kínával is számolnia kell.
Korábban indult, de az elmúlt két évtizedben vált iszonyatosan látványossá, ahogy Kína megpróbálja zsebre vágni Afrikát. Segítő keleti bácsiból kőkemény behajtóvá vált, miközben a kínai pénzen, kínai anyagból, kínai szakértelemmel épített autópályák, erőművek pár évvel az átadás után már porladnak is szét.
Orbán hisz is Kína felemelkedésben, sőt, a miniszterelnök egyes nyilatkozatai arra utalnak, hogy ezzel együtt hosszú távon az Egyesült Államok gyengülésére számít. Ugyanakkor a magyar kormányfő egy olyan időszakban fűzi még szorosabbra a kétoldalú kapcsolatokat Pekinggel, amikor Európa lazítana a kötésen, mérsékelni a Kínától való függést.