Hónapok óta háztartásonként 180 ezer forint havi rezsimegtakarításról beszél a kormány, miközben az energiaárak folyamatosan ingadoznak. Az átlagos fogyasztás és az energiaárak alakulása alapján jó 45 ezer forinttal fölé lőnek a valós számnak.
Korábban el is adták volna, sokat elajándékoztak, de most azt mondják jól jönnek majd a gépek a várhatóan járványokkal, háborúkkal és migrációval terhes következő évtizedben.
Plusz feladattal lepték meg a karácsonyi közlönyben Rogán Antalt.
Csaknem tucatnyi ünnepet és emléknapot hozott már létre kormányon a Fidesz-KDNP. Volt, amit csak leporolt, de újakat is kreált. Újrahasznosították a kultúra napját és megalkották az Aranybulláét. Van nemzeti zászlónap, és a Trianon-évfordulókon már a Nemzeti Összetartozás Napját ünnepeljük.
Önkormányzatoknak és azok cégeinek juttat pénzt a kormány, bár ez csak hitelfelvétel engedélyezését vagy kölcsönt jelent. Feltűnő viszont, hogy az Orbán-kabinet elutasította több ellenzéki irányítású település és azok cégeinek hitelfelvételi kérelmét.
Összesen 62 milliárd forintnyi hitel felvételét kérte a főváros a kormánytól, ám a kabinet nem járult hozzá, hogy 32 milliárdot az önkormányzat, másik 30 milliárdot a BKV vegyen fel.
Ha azt akarja a kormány, hogy csilingeljen az uniós kassza, vállalnia kell a kockázatot, hogy akár az elsikált korrupciós bűncselekmények ügyében is újrainduljon a nyomozás. Az ennek érdekében novemberben hozott módosításokat azonban az Európai Bizottság kevésnek találta.
A magyar kormány a jelek szerint úgy határozott, hogy egyetlen módon tud érvényt szerezni akaratának: ha olyan témákat blokkol, amelyekről azt állítja, hogy támogatja. Így Ukrajna megsegítését, valamint Finnország és Svédország NATO-tagságát.
Brüsszel és a szankciók miatt kellett fenntartani és ugyanezért kellett kivezetni is a benzinárstopot is – utólag így magyarázza a kormányzat a 13 hónapig érvényben lévő ársapkát, bár egyik indok sem igaz. Szimpla kampányfogás volt, amit bevezetésekor még Orbán Viktor is kockázatosnak tartott, de az utolsó pillanatig kitartott mellette, így végül az intézkedés 8 hónappal túlélte a választást.
Ursula von der Leyen az Orbán-kormánnyal és az Oroszországgal szembeni fellépéssel nem csak bizottsági elnök munkáját végzi, hanem politikai üzenetet is küld Berlinbe, írja a német lap.
Hiába folytat Magyarország konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal, a brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával - adta elő pártja álláspontját Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szerinte az EU csak
Kamatstopot rendelt el a kormány nagybetétekre, mondván, hogy így biztosabb az államadósság finanszírozása. A döntésnek lehet néhány kellemetlen következménye.
A magyar történelem Mohács utáni évszázadainak egy megkerülhetetlen élménye a hintapolitizálás, a XVI-XVII. században a török és a német között őrlődtünk, aztán Trianonig a kuruc-labanc dichotómia határozta meg a közéleti gondolkodásunkat, a két világháború között pedig a revíziós vágyaink diktálta igyekezetből úgy törekedtünk minél jobban profitálni a német orientációból, hogy azért cserébe a kötelező minimumot akartuk nyújtani csak. Ami összeköti a múlt ezen nagy hintajátszmáit, az az, hogy valamilyen formában mindig kényszerpályán voltunk és egy erősen korlátozott mozgástérből próbáltuk kihajtani a legjobbat. Volt, amikor még össze is jött, máskor pedig csúfos kudarcot vallottunk. A hintapolitika ugyanis kockázatos játék, így nagyon fontos, hogy akkor van értelme csinálni, ha van egy nagy közös cél, amiért érdemes dolgozni, ha úgy alakul, még önmagunk ellenében is.
Rácz az Orbán-kormány Putyin-barátságát, annak aspektusait illusztrálta a német közszolgálati médiumnak adott interjúban.
Kétharmados törvényt is módosítania kell a Fidesznek, hogy olyan mértékű centralizációt hajtson végre az energiapolitikában, amilyet Orbán Viktor elhatározott. Kicsi az esélye, hogy az energetikai miniszterré avanzsáló Lantos Csaba éppen a kormányfő retrográd politikáján változtatna.
Mára oda jutottunk, hogy a rendszerváltás idején példamutató kelet-európai ország mára leginkább sajnálat és megvetés tárgya a demokratikus világban. Vélemény.
Palkovics László miniszter lemondása a ritka események sorába illik: az utóbbi négy Orbán-kormányban – azon kívül, ha valaki más fontos megbízatást kapott – nem volt túl gyakori a fluktuáció. Nem úgy Orbán első kabinetjében, 1998-2002 között ugyanis még sokan cserélődtek. A kétharmaddal a háta mögött, 2010 óta azonban Orbán keményebben fogja a minisztereit, azóta egy tárcavezető távozott, egy pedig csak fenyegetőzött a lemondásával.
Nagyon komoly küzdelem vár ránk. Miközben Oroszország hibrid háborút folytat ellenünk, van valaki a családunkban, aki folyamatosan az egység megbontásán munkálkodik – értékeli Orbánék külpolitikáját Viola von Cramon-Taubadel, az Európai Parlament zöldpárti képviselője.
Kétszer is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba, persze nem ugyanúgy. Tizenhat évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-szabaddemokrata kormány a választásokat megelőző költségvetési osztogatást igyekezett korrigálni a megszorításokkal. Most ugyanezt teszi Orbán Viktor kormánya, és a hatás is hasonlóképpen fájdalmas. Azonban van egy jelentős különbség a két eset között.
Egy brit szakértő nem érti, ha valaki ennyire népszerű odahaza és kenterbe veri a kozmopolita, uniós támogatást élvező ellenzéket, az miként lehet valóságos szörny az európai és amerikai liberális média többsége számára. Lapszemle.
