#Orbán-kormány



GKI-elemzés: Nincs mire alapozni a kormány középhatalmi vágyait

Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.





Lakatos Júlia: Mi kell ahhoz, hogy az ellenzék labdába rúgjon a Fidesszel szemben?

A szavazók a jelen kihívásaihoz szeretnének fogódzókat, hiszen érzékelik, hogy nem csak a rendszerváltáskori, de a 2010 előtti világ gazdasági, politikai, társadalmi alapjait is meghaladta az idő. Nem arra kíváncsiak, hogyan lehetne visszamenni az Orbán-kormány elé, és ott folytatni, ahol 2010-ben abbahagyták, mivel azt a politikát tömegesen elutasították. Az ellenzéknek nem arra kellene törekednie, hogy meg nem történtté tegye az Orbán-rendszert, hanem hogy kitalálja, milyen alternatívát tudna nyújtani, amelyet az emberek többsége – így a jelenlegi kormánypárti szavazók egy része is – jobbnak tekintene. Vélemény.








Új feladatokat kapott a kormánytól Navracsics és Lázár

Mindeddig nem történt áttörés a zöld közbeszerzés gyakorlati alkalmazásában – ismerte el a magyar kormány a még karácsony előtt elfogadott, és napokban közzétett Zöld közbeszerzési stratégiájában. Ebben részletesen taglalják, hogyan nem jeleskedett a kormányzat abban, hogy komolyabban érvényesüljenek a közbeszerzésekben a fenntarthatósági szempontok. Ezen most változtatnának, a feladat oroszlánrészét és koordinálását Navracsics Tiborra osztották.