#Orbán-kormány

Annyira belejöttünk a hintapolitikába, hogy akkor is csináljuk, amikor semmi értelme

A magyar történelem Mohács utáni évszázadainak egy megkerülhetetlen élménye a hintapolitizálás, a XVI-XVII. században a török és a német között őrlődtünk, aztán Trianonig a kuruc-labanc dichotómia határozta meg a közéleti gondolkodásunkat, a két világháború között pedig a revíziós vágyaink diktálta igyekezetből úgy törekedtünk minél jobban profitálni a német orientációból, hogy azért cserébe a kötelező minimumot akartuk nyújtani csak. Ami összeköti a múlt ezen nagy hintajátszmáit, az az, hogy valamilyen formában mindig kényszerpályán voltunk és egy erősen korlátozott mozgástérből próbáltuk kihajtani a legjobbat. Volt, amikor még össze is jött, máskor pedig csúfos kudarcot vallottunk. A hintapolitika ugyanis kockázatos játék, így nagyon fontos, hogy akkor van értelme csinálni, ha van egy nagy közös cél, amiért érdemes dolgozni, ha úgy alakul, még önmagunk ellenében is.





Az első ciklusban még nagy volt a jövés-menés, de 2010 óta az Orbán-kormányokból nem divat csak úgy lelépni

Palkovics László miniszter lemondása a ritka események sorába illik: az utóbbi négy Orbán-kormányban – azon kívül, ha valaki más fontos megbízatást kapott – nem volt túl gyakori a fluktuáció. Nem úgy Orbán első kabinetjében, 1998-2002 között ugyanis még sokan cserélődtek. A kétharmaddal a háta mögött, 2010 óta azonban Orbán keményebben fogja a minisztereit, azóta egy tárcavezető távozott, egy pedig csak fenyegetőzött a lemondásával.



Legalább akkora Orbánék megszorító csomagja, mint 2006-ban Gyurcsányéké volt

Kétszer is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba, persze nem ugyanúgy. Tizenhat évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-szabaddemokrata kormány a választásokat megelőző költségvetési osztogatást igyekezett korrigálni a megszorításokkal. Most ugyanezt teszi Orbán Viktor kormánya, és a hatás is hasonlóképpen fájdalmas. Azonban van egy jelentős különbség a két eset között.




A Momentum a Reklámszövetséghez fordult a bombás kormányhirdetés ellen, a DK feljelent

Miután már teleplakátolták vele a fél országot, a kormány kitart a nemzeti konzultációját népszerűsítő reklám mellett, amely "a brüsszeli szankciókat" egy bombával ábrázolja. A Momentum elnöke viszont a Magyar Reklámszövetséghez fordult miatta, de egyelőre lepattant róluk. Pár éve a szövetség elítélte a kormány "sorosozós" reklámjait, de állásfoglalásuknak nincs jogi következménye, a kormányra pedig amúgy sem vonatkozna. A DK közben feljelentést tett közveszéllyel fenyegetés miatt.



Kenyér helyett cirkusz: kiszámoltuk, mire költhetett volna az állam a nemzeti konzultáció árából

Nagyon konzervatívan becsülve is 10 milliárd forintba kerül az Orbán-kormány szankcióellenes, oroszpárti nemzeti konzultációja. Kiszámoltuk: ugyanebből az összegből rezsitámogatást kaphatnának a tanárok és az iskolák, a legszegényebb rétegeknek pedig garantálhatná az állam a téli túlélést. Ugyanez az összeg az energetikai korszerűsítés, a családtámogatások és zöld átmenet költségvetésében is jól mutatna, de ha tényleges népfelhatalmazást akarna a kormány propagandahadjárat helyett, még egy népszavazásra is futná belőle. Szavazzon: Ön mire költené?




12 éve leplezik le a mutyikat és a rendszerszintű hibákat a magányos harcosok, de semmi nem változik

Most Törley Katalin és Palya Tamás nevét jegyeztük meg, korábban Pukli István volt a tanártüntetések hangadója, áttörés nélkül. A NER-t Hadházy Ákostól MTVA-s hírbemondókon át Ángyán Józsefig többen próbálták belülről is megrepeszteni, egyre csak egységesebb lett. 2010 óta látszik: a hatalom ellen a lelkiismeret semmit nem ér.



A hatalom azt várja el a pedagógusoktól, hogy ne partnerek legyenek, hanem kiszolgálók

Miután a pedagógusok a tiltakozás és figyelemfelhívás minden létező törvényes formáját kimerítették, többségük pedig – egzisztenciális okokból, félelemből vagy a tanult tehetetlenségnek engedve – eleve be sem állt a demonstrálók sorába, a civil társadalomra hárul a feladat, hogy kiálljon értük és általában véve a jövő nemzedékek érdekeiért.


Zöld út az „EU-s pénzszerző” törvényeknek, jön az Integritás Hatóság

Futószalagon fogadta el az EU-s pénzkifizetéseket segítő, a kormány által benyújtott törvényeket a parlament kedden – többet ellenzéki támogatással. Így létrejön például a szemérmesen “Integritás Hatóságnak” nevezett korrupcióellenes szervezet, a törvények többségét társadalmi vitára bocsátják, a vagyonkezelő alapítványokból pedig sok politikus távozhat.


„Vannak olyan törvények, amiket szerintem nem kell feltétlenül betartani” – Hadházy Ákos a HVG Teraszon

A kormánynak nem az a fontos, hogy az emberek ne legyenek elégedetlenek, hanem hogy az elégedetlenséget másfele terelje – állítja Hadházy Ákos, aki nem tart attól, hogy a növekvő feszültségre, tiltakozásokra a Fidesz most is erődemonstrációval, Békemenettel válaszol. Intő példaként idézi Ceausescu tömeggyűlését, ami pillanatok alatt a diktatúra elleni tüntetésbe csapott át. Hadházy Ákos M. Kiss Csaba vendége volt a HVG Teraszon.


Péter Tamás: A technopopulizmus lehet a populisták új mentsvára

A populista és technokrata politikai cselekvés társulása egy évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen forgatókönyv lett volna. A szükség és az érdekek azonban olykor törvényt bontanak, a technopopulizmus az utóbbi néhány évben pedig már eredményeket is fel tud mutatni. Ennek legutóbbi példája a Giorgia Meloni és Matteo Salvini nevével fémjelzett szövetség olasz választásokon elért sikere. Az új típusú szemlélet már nálunk is megjelent, hiszen az ötödik Orbán-kormány is magán visel egyfajta technopopulista jelleget.