A magyar kormány a jelek szerint úgy határozott, hogy egyetlen módon tud érvényt szerezni akaratának: ha olyan témákat blokkol, amelyekről azt állítja, hogy támogatja. Így Ukrajna megsegítését, valamint Finnország és Svédország NATO-tagságát.
Brüsszel és a szankciók miatt kellett fenntartani és ugyanezért kellett kivezetni is a benzinárstopot is – utólag így magyarázza a kormányzat a 13 hónapig érvényben lévő ársapkát, bár egyik indok sem igaz. Szimpla kampányfogás volt, amit bevezetésekor még Orbán Viktor is kockázatosnak tartott, de az utolsó pillanatig kitartott mellette, így végül az intézkedés 8 hónappal túlélte a választást.
Ursula von der Leyen az Orbán-kormánnyal és az Oroszországgal szembeni fellépéssel nem csak bizottsági elnök munkáját végzi, hanem politikai üzenetet is küld Berlinbe, írja a német lap.
Hiába folytat Magyarország konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal, a brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával - adta elő pártja álláspontját Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szerinte az EU csak
Kamatstopot rendelt el a kormány nagybetétekre, mondván, hogy így biztosabb az államadósság finanszírozása. A döntésnek lehet néhány kellemetlen következménye.
A magyar történelem Mohács utáni évszázadainak egy megkerülhetetlen élménye a hintapolitizálás, a XVI-XVII. században a török és a német között őrlődtünk, aztán Trianonig a kuruc-labanc dichotómia határozta meg a közéleti gondolkodásunkat, a két világháború között pedig a revíziós vágyaink diktálta igyekezetből úgy törekedtünk minél jobban profitálni a német orientációból, hogy azért cserébe a kötelező minimumot akartuk nyújtani csak. Ami összeköti a múlt ezen nagy hintajátszmáit, az az, hogy valamilyen formában mindig kényszerpályán voltunk és egy erősen korlátozott mozgástérből próbáltuk kihajtani a legjobbat. Volt, amikor még össze is jött, máskor pedig csúfos kudarcot vallottunk. A hintapolitika ugyanis kockázatos játék, így nagyon fontos, hogy akkor van értelme csinálni, ha van egy nagy közös cél, amiért érdemes dolgozni, ha úgy alakul, még önmagunk ellenében is.
Kétharmados törvényt is módosítania kell a Fidesznek, hogy olyan mértékű centralizációt hajtson végre az energiapolitikában, amilyet Orbán Viktor elhatározott. Kicsi az esélye, hogy az energetikai miniszterré avanzsáló Lantos Csaba éppen a kormányfő retrográd politikáján változtatna.
Mára oda jutottunk, hogy a rendszerváltás idején példamutató kelet-európai ország mára leginkább sajnálat és megvetés tárgya a demokratikus világban. Vélemény.
Palkovics László miniszter lemondása a ritka események sorába illik: az utóbbi négy Orbán-kormányban – azon kívül, ha valaki más fontos megbízatást kapott – nem volt túl gyakori a fluktuáció. Nem úgy Orbán első kabinetjében, 1998-2002 között ugyanis még sokan cserélődtek. A kétharmaddal a háta mögött, 2010 óta azonban Orbán keményebben fogja a minisztereit, azóta egy tárcavezető távozott, egy pedig csak fenyegetőzött a lemondásával.
Nagyon komoly küzdelem vár ránk. Miközben Oroszország hibrid háborút folytat ellenünk, van valaki a családunkban, aki folyamatosan az egység megbontásán munkálkodik – értékeli Orbánék külpolitikáját Viola von Cramon-Taubadel, az Európai Parlament zöldpárti képviselője.
Kétszer is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba, persze nem ugyanúgy. Tizenhat évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-szabaddemokrata kormány a választásokat megelőző költségvetési osztogatást igyekezett korrigálni a megszorításokkal. Most ugyanezt teszi Orbán Viktor kormánya, és a hatás is hasonlóképpen fájdalmas. Azonban van egy jelentős különbség a két eset között.
Egy brit szakértő nem érti, ha valaki ennyire népszerű odahaza és kenterbe veri a kozmopolita, uniós támogatást élvező ellenzéket, az miként lehet valóságos szörny az európai és amerikai liberális média többsége számára. Lapszemle.
A szervezet indexén a fékek és ellensúlyok ügyében a legutolsó, 31. helyet foglaljuk el Közép- és Kelet-Európában, a világban pedig a 121. helyen állunk.
Miután már teleplakátolták vele a fél országot, a kormány kitart a nemzeti konzultációját népszerűsítő reklám mellett, amely "a brüsszeli szankciókat" egy bombával ábrázolja. A Momentum elnöke viszont a Magyar Reklámszövetséghez fordult miatta, de egyelőre lepattant róluk. Pár éve a szövetség elítélte a kormány "sorosozós" reklámjait, de állásfoglalásuknak nincs jogi következménye, a kormányra pedig amúgy sem vonatkozna. A DK közben feljelentést tett közveszéllyel fenyegetés miatt.
A kormány jogszabálytervezete szerint a következő tanévtől a szabad felhasználású diákhitelt csak egyetlen meghatározott banknál nyitott számlára kaphatnák meg az igénylők. A kötelező pénzintézetet közbeszerzéssel választanák ki.
Nagyon konzervatívan becsülve is 10 milliárd forintba kerül az Orbán-kormány szankcióellenes, oroszpárti nemzeti konzultációja. Kiszámoltuk: ugyanebből az összegből rezsitámogatást kaphatnának a tanárok és az iskolák, a legszegényebb rétegeknek pedig garantálhatná az állam a téli túlélést. Ugyanez az összeg az energetikai korszerűsítés, a családtámogatások és zöld átmenet költségvetésében is jól mutatna, de ha tényleges népfelhatalmazást akarna a kormány propagandahadjárat helyett, még egy népszavazásra is futná belőle. Szavazzon: Ön mire költené?
Mintha oldódna a kormánynak a szélenergiával szemben évek óta fennálló fagyos viszonya, de messze van még ettől az a lelkesedés, ahogyan például a napenergiás fejlesztésekről beszélnek. Pedig a szélenergia hasznosítása nélkül féllábú óriás lehet a túlnyomórészt napelemekre fókuszáló megújulóenergia-termelés.
Most Törley Katalin és Palya Tamás nevét jegyeztük meg, korábban Pukli István volt a tanártüntetések hangadója, áttörés nélkül. A NER-t Hadházy Ákostól MTVA-s hírbemondókon át Ángyán Józsefig többen próbálták belülről is megrepeszteni, egyre csak egységesebb lett. 2010 óta látszik: a hatalom ellen a lelkiismeret semmit nem ér.