Bár a hőmérséklet alacsonyan tartásával számottevő energiamegtakarítást lehet elérni az épületekben a fűtési szezonban, és van pár trükk, amivel tovább is lehet ezt fokozni, ez nem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy negyedével csökkentsék a hivatalok gázfelhasználását. Energiahatékonysági beruházás vagy az épületek bezárása és home office nélkül nehéz lesz teljesíteni a kormány elvárásait.
Kezdenek tornyosulni az önkormányzatok előtt az új energiaszerződések tarifái alapján fizetendő cechek. A települések kivéreztetésében ötletdús volt a kormány, most viszont nincs pénz a menzákra, a világításra, a villamosok működtetésére.
Rendkívül rosszra értékelték a hvg.hu olvasói az Orbán Viktor vezette kabinet első néhány hónapos munkáját. Az új kormány első 100 napját értékelő cikkünkben indított szavazáson néhány nap alatt csaknem 6000 olvasónk voksolt, és az elsöprő többség egyáltalán nem elégedett az eredményekkel.
A lap szerzője szerint Orbán Viktor rendszere a leggyengébb láncszem, miközben a nyugati szövetség próbál megoldást találni a második világháború óta legnagyobb fegyveres válságra.
Választási programja ezúttal sem volt a kampányban a Fidesznek, ígérete viszont igen. Egy kivétellel mindet meg is szegte. Mérlegen az ötödik Orbán-kormány első száz napja. Mi jellemzi leginkább ezt az időszakot: csalás és ámítás, sodródás vagy sikeres válságkezelési stratégia? Döntse el az olvasó, szavazzon a cikk végén!
Kevesebb ülés, kevesebb szavazás és törvény: látványosan lefékezett a 2018–2022-es ciklusban a törvénygyár, különösen annak második felében. A kormány azonban nem lustult el: az utóbbi két évben nem is volt igazán szüksége Orbán Viktornak a bátor gombnyomogatóira, mivel a rendeleti kormányzással szinte bármit megtehet a sajátjai nélkül is, az ellenzék pedig eddig sem zavarta.
Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.
Az Orbán-kormányok legfőbb kedvezményezettje, a „nemzeti középosztály” lemondhat a nyugati életszínvonallal kapcsolatban szőtt álmairól. Az az illúzió is szertefoszlik, hogy a megszilárduló polgárság kulturális szokásai széles körben mintává válhatnak.
Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját.
Egy idiótázás most is belefért azért a cég vezérigazgatójától.
Miért kellett bosszút állni a meteorológusokon, amikor nem ők hozták meg a döntést, ami ráadásul indokolt is volt? Tényleg éppen most, és ennyiért kell megvenni a Vodafone-t? Mit hajlandó ígérni a kormány az Európai Bizottságnak, hogy jöjjön végre a pénz? – ezekről is szó volt a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastjának évadnyitójában, ahol a kormány és az ellenzék következő lépéseit is megpróbáltuk kisakkozni.
Az ellenzék sem hiszi, hogy a parlamentben bármit is elérhet – törvényhozási aktivitása így a komolytalan, kötelező, összességében viszont a hatástalan jelzőkkel írható le tavasz óta. A parlamenten kívül több esélye lenne, de még csak most kezd levegőhöz jutni – már amelyik párt egyáltalán mutat életjeleket. A politikai "forró ősz", például az érkező új rezsiszámlákkal, kínál majd olyan helyzeteket, amelyekben az ellenzék megszorongathatja a Fideszt.
A polgári engedetlenségen kívül alig maradt eszköz az olyan jogszabályokkal szemben, mint amilyenek az elmúlt hetekben taroltak a családok körében. A kormány a háborúra és az energia-veszélyhelyzetre fogva egyik napról a másikra, törvény- és alapjogokat sértő módon döntött romba egzisztenciákat.
Új korszak rajzolódik ki, amelyben a DK és a Momentum megnyilvánulásait érdemes fokozottan figyelnünk és értékelnünk. Vélemény.
Uniós pénzből tennék inflációkövetővé a pedagógusok bérét egy kiszivárgott stratégia szerint.
Aggályosnak tartja a fakitermelést könnyebbé tevő kormányrendeletet a WWF Magyarország. A környezetvédő szervezet szerint sok értelme nincs is a könnyítésnek, hiszen idén a frissen vágott fából aligha lesz jó tüzelő. A lépés miatt ellenzéki pártok is élesen kritizálták a kormányt.
Péntek estig kell kitöltve leadniuk az országgyűlési képviselőknek az új típusú vagyonnyilatkozatukat. A változtatásról júliusban döntöttek a Fidesz javaslatára, és egy olyan formátumot fogadtak el, amit ugyan az Európai Parlamentben is használnak, de még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük.
Bár a Fidesz reakciója alapján ez a forgatókönyv elképzelhetetlen, pontról-pontra végigvesszük az ellenzék “megélhetési válságot” enyhítő javaslatcsomagját, és megnézzük, mi lenne, ha ezeket mind megfogadná és bevezetné a kormány.
Az elbukott áprilisi választás óta először újra közösen próbál fellépni az ellenzéki összefogás hat pártja: rendkívüli parlamenti ülésen a rezsiárakat és a katát érintő kormányzati döntések visszavonását követelik és saját, ezen is túlmutató javaslataik elfogadását. A kudarc borítékolható, ahogy a Fidesz reakciója is várható volt, eszerint "Gyurcsány".
Az már a választások eredményéből jól látszott, hogy az embereknek fontosabb a biztonság és a stabilitás, mint a jogállam elvont kérdései vagy a szabadságjogok. Az Orbán-rezsim fennmaradása is erre a „hatalmat a stabilitásért” elvre épül, ennyiben mindenképpen a Kádár-rezsim hagyományait követi. Csakhogy most az alku több eleme veszélybe került. Egy ilyen helyzetben hitet és ideológiát lehet csak kínálni, nemhiába erre a kettőre erősített rá a miniszterelnök.
