Pukli István egy interjúban elmondta, hogy kiktől kellene szerinte Orbánéknak bocsánatot kérnie, hogy miért nem tartja hitelesnek Balog Zoltánt és Palkovics Lászlót, és hogy mit tervez, ha sikerül eredményt elérniük a tiltakozásokkal.
Simán lehet, hogy a kormány ma nagy győzelmet arat és Brüsszel teljesen letesz arról, hogy kötelező kvóták alapján ossza szét a tagállamok között a menekülteket. És az is simán lehet, hogy ennek ellenére végighajtják a kvótaellenes népszavazást.
Orbán Viktor megérkezett a csúcsra, és úgy látja, a kvótaönkéntesség és a török és ukrán vízumügyben is a magyar álláspontnak megfelelő eredmény születhet a csúcson.
A március 15-i pedagógustüntetésen Pukli István bocsánatkérésre szólította fel Orbán Viktort, aki erre tegnap úgy reagált a Parlamentben, hogy azt hitte, ez csak tréfa. De nem az, és hogy mennyire nem az, arról most Pukli maga számolt be.
A kormánypárti politikusok cinikus nyilatkozatai után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 13 pontban foglalta össze, hogy − sok egyéb mellett − miért is kellene bocsánatot kérnie Orbán Viktornak és Áder Jánosnak.
Orbán Viktor ünnepi gazdaállatozásáról és a tanár tüntetésen elhangzott ultimátumról kérdeztük a kormánypárti képviselőket. Bónuszként az MNB közpénz eltűntetéséről is fel kellett tenni egy kérdést.
Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: Orbán nem kér bocsánatot, és közben örömhírt kapott Merkeltől; kiderült, hogy WC-kuriózummal büszkélkedhetünk, de nem vagyunk boldogok, és az ide látogató külföldiek sem azok.
Amit az ellenzék rendszerszintű korrupciónak lát, az valójában az állami tulajdon és a hatalomhoz kötődő vállalkozások helyzetbe hozása, ez pedig egybevág Orbán azon politikájával, hogy minden szinten az államot akarja erősíteni - írta Tölgyessy Péter volt politikus elemzésében. Szerinte Orbán szembemegy a nyugatos hagyománnyal és a joguralom rendjével, ideológiájában keveredik a két világháború közti időszak, illetve a marxista szemináriumok világa is.
1919 pislákoló hagyománya gazdaállat híján nem jut infúzióhoz, ezért gyökerei elszáradnak a magyar földben. A miniszterelnök megint szintet lépett, de egészen más hagyományt folytat, mint amelyet magáról hisz.
Orbán szerint a március 15-én a Kossuth téren tüntetők csak tréfálnak, ő nem csatlakozik a meghirdetett sztrájkhoz és nem is fog bocsánatot kérni az emberektől.
Azt kéri, az állam ne tegyen különbséget egyház és egyház között, legyen semleges és garantálja azt, hogy mindenki egyenlően gyakorolhassa vallását. Az Orbánnak címzett petíciót bárki aláírhatja.
Péterfy Gergely a miniszterelnök március 15-i beszédének kifejezéseit felhasználva írt egy rövid költeményt.
Volt már olyan, hogy a kormánynak látható, erőt mutató ellenállással kellett szembenéznie, de eddig mindig kezelte a válságocskát. A tanárlázadás vezetőinek ultimátuma azonban megint csak új helyzetet teremt. Pukli Istvánék forgatókönyve akár működhet is, a kormány stratégiai gépezete pedig megakadhat. Mit tettek eddig, és mit nem tehetnek most?
Az alkotmánybíróként tevékenykedő, egykor Orbán Viktor mentorának tartott Stump István egy esszében emlékezik meg a Fidesz tagjainak távolabbi és közelebbi múltjáról, óvatos kritikákat megfogalmazva.
A miniszterelnök a menekültválságra hivatkozva Brüsszelnek üzent hadat március 15-én, de nagyon úgy tűnik, hazai földön talán még nagyobb csatára kényszerül. Abban nincs semmi meglepő, hogy az ünnepen az ellenzéki szereplők - alkatuktól függő vehemenciával - bírálják a kormányt, de olyan talán még nem is volt, hogy praktikusan ultimátumot kap a hatalom, mint most a tanároktól: ha nem kér bocsánatot és nem tárgyal érdemben, sztrájk vagy - ha az törvényesen lehetetlen - polgári engedetlenség jön. Pukli István bejelentése szólt a legnagyobbat ma, de azért történt még egy és más. A nap összefoglalója.
Mozgalmas volt a március 15-i megemlékezés: néhány száz résztvevővel ellentüntetés is zajlott a Nemzeti Múzeum közelében, a tüntetésspecialista (hídfoglaló, robbantással pártot alapító) Büki Zoltán vezetésével, de az ígért ''világszenzációból'' egy performansz lett. Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti ünnep legaktuálisabb kérdésének az európai menekültválságot nevezte ki, a Nemzeti Múzeumnál mondott beszédének túlnyomó része ezzel foglalkozott. A pedagógusok tiltakozásait támogatva több tízezer ember vonult a Hősök teréről a Kossuth téri nagygyűlésre. Képek a nemzeti ünnepről.
A kísérő szöveg csak annyit lett: Rendületlenül
„Erre beszél Putyin Nárcsisza”, „Erre van a nem-Európa” - ilyen plakátokkal dekorálták ki az Astoria és a Nemzeti Múzeum közötti útszakaszt a kormányfő ünnepli beszéde előtt.
Orbán Viktor szokatlanul kemény ünnepi beszédben ment neki Brüsszelnek és mindenkinek, aki a menekültek ügyét humanitárius kérdésként kezeli. Szerint tudatos terv valósul meg, amelynek célja a nemzetállamok lerombolása és az Európai Egyesült Államok létrehozása. Délután több tízezer ember volnul a pedagógusok tiltakozásait támogatva a Hősöt teréről a Kossuth téri nagygyűlésre. A hvg.hu percről percre követte március 15-e eseményeit.
A miniszterelnök ünnepi levelében azt írtja, hogy a magyarság ma is megragad minden lehetőséget, hogy ne vitassák nemzeti szimbólumait és ne kérdőjelezzék meg alkotmányos jogait. Orbán szerint 1848 március 15-én “egy nemzet született újjá.”
