Mintha Kafka regényének, A kastélynak a földmérője kapta volna a feladatot, hogy eljusson a kastély urához: a műemléki környezet az egykori főbejárattól „nyugati és északi irányban, a közút, a székesfehérvár–bicskei vasút, az úgynevezett Felső rét és a kastélypark nyugati határa között terül el”. A titokzatos helyszínleírás azonban nagyon is valóságos, Mészáros Lőrinc egyik új tervével kapcsolatos. A felcsúti polgármester ugyanis Alcsútot is behálózza: most éppen hotelt tervez oda. Ezt jelzi, hogy Alcsúti Szálloda Project néven május 6-án új céget jegyeztetett be két vállalkozása. Az „épületépítési projekt szervezésére” létrehozott 3 millió forint törzstőkéjű kft-nek felesben tulajdonosa a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az R-Kord Kft. Az ingatlanleírás megfejtése pedig nem más, mint az alcsúti Habsburg-kastélynak és parkjának műemléki környezete.
E térségbe esik az egyik olyan ingatlan, amelyet Mészáros az új cége fióktelepeként adott meg. Ez a földhivatal szerint 27 ezer négyzetméteres külterületi „udvar”, amely egykor tsz-ingatlan volt és többször gazdát cserélt, míg végül 2008-ban Mészáros Lőrinc kezébe került. A valóságban pedig az időközben felépült Puskás Sporthotel és a kastély szomszédságában van.
hvg
A környék már tulajdonjogilag sincs távol Mészárostól. A polgármester által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványé lett az Alcsúti Arborétumban található Habsburg-kastélyegyüttes egyik darabja, a kiemelt műemléki védettségű Mosóház. Mint a HVG már megírta, a felújításra váró klasszicista ingatlant decemberig a budapesti Henryk Bukowski tulajdonában álló Artemis Kft. birtokolta, s ezt a céget vette meg 70 millió forintért a felcsúti focisuli mögött álló alapítvány (HVG, 2016. április 9.).
A Mészáros-féle kalandparkkal is gazdagított környék Orbán Viktornak is kedves: az új kisvasút az alcsúti arborétumtól vezet a felcsúti háza melletti stadionig. A kastélyépület – pontosabban a főhomlokzatának csonkja – az arborétumban áll, amit Magyarország legeredetibb angolparkjának mondanak. 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik (ő volt az ország nádora, a „magyar Habsburg”, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett). Az alcsúti műemlék ingatlanok rossz állapotban vannak, de ez valószínűleg nem marad sokáig így, hiszen a kormány mesés adókedvezményt ad majd a műemlékekre: akár a Mosóházra is.
A karbantartók kétszeres, a felújítók háromszoros, sőt akár négyszeres „leírási” lehetőséget kapnak. Ezzel taktikát változtatott a kabinet, amely pedig eddig is támogatta az ilyen értékes épületek megmentését. A Simon Miklós fideszes képviselő által nemrégiben felavatott kállósemjéni Kállay-kúria – amire éppen most alapított céget a helyi önkormányzat – például 1,2 milliárd forintot kapott felújításra. Most viszont megnyílik az út a magánkézben lévő műemlék ingatlanok felújításának több mint bőkezű közfinanszírozására is.
Olyannyira gáláns a még csak tervezet formájában létező jogszabály, hogy az árfolyamkockázatot is közpénzből vállalnák a törvényhozók. Euróban adták meg ugyanis az adókedvezmény plafonját: a műemlék épületek felújítása esetén ingatlanonként 100 millió eurónak (karbantartása esetén pedig 50 millió eurónak) megfelelő összeg írható le. A jelenlegi, 31 milliárd forintra rúgó summa nagyságát érzékelteti, hogy ennyibe került a Margit hídnak a Fidesz által igen pazarlónak mondott felújítása, vagy hogy 4 év alatt alig többet, 40 milliárdot szán a kormány Nemzeti kastélyprogramja 35 épület felújítására – és ebből is 30 milliárdot az Európai Unió áll.
A műemlék-felújítás költsége egyszer leírható költségként, amivel csökken a társaságiadó-alap, majd az adóalapból a költség kétszerese is levonható. Itt semmi sem számít, az sem, ha a művelet – ahogy a tervezet indoklása fogalmaz – negatív adóalapot eredményez. Azaz ha a levonások miatt veszteség keletkezik az adott évben, az a következő évekre elhatárolható. Ha nem is ennyire, de igen bőkezű a műemlék-karbantartás kedvezménye is: a ráfordítás kétszeresen érvényesíthető, egyszer költségként, egyszer pedig adóalap-csökkentő tételként. Itt viszont – ha nem is a csillagos ég – az adózás előtti nyereség 50 százaléka a határ. Az sem kizárt, hogy a kedvezményplafont növelni lehet, ha például egy összefüggő ingatlanegyüttes több helyrajzi számon szerepel.
A kedvezmény igénybevételéhez nem kell feltétlenül a kastély tulajdonosának lenni. A bónusz megilleti az akár kincstári vagy önkormányzati vagyonba tartozó épület vagyonkezelőjét, lízingbe vevőjét vagy koncessziós jogosultját, sőt a felújítás finanszírozóját is, ami akár pénzintézet is lehet. Nem akadály tehát, ha a kastélybizniszben utazó cég tőkehiányos vagy épp frissen alapított, a bankok motiváltak lesznek a finanszírozásában, hiszen a költségeket a cég, a dupla adókedvezményt pedig a bank írhatja le. Ha mindez nem lenne elég, még egy bőrt le lehet húzni a műemlék-felújításból. Az új törvény azt is megengedné, hogy ha magánszemély tulajdonában van a műemlék, a felújítást pedig az illető érdekkörébe tartozó cég végzi, akkor túl azon, hogy a cég igénybe veheti a háromszoros kedvezményt, a magánszemély is mentesül az ajándékként kapott javak utáni szja-fizetési kötelezettsége alól. Sőt még a műemlék kritérium sem igazán szigorú, elég, ha az épület helyi védettség alatt áll.
A turay kastély. Tiborcz-közeli
Dobszay János
Van viszont egy meglehetősen pikáns korlát, hogy a felújításra, állagmegóvásra ne hatósági kötelezés nyomán kerüljön sor: ilyen esetekben csakis új tulajdonos formálhat jogot a kedvezményekre. Biztosra vehető tehát, hogy az eddigi felújítási kísérletekbe belebukottak körül megjelenhetnek az ingatlanhiénák.
Egyesek mintha megérezték volna a közelgő nagy bizniszt. A milliárdokért felújítandó turai Schossberger-kastélyra tavaly december 2-án jegyezték be a Tra Kft. tulajdonjogát. A cég gazdái – Tóth Judit és Szabó Loránd Aurél – nem tűnnek milliárdosoknak, de a kft nevében eljáró Hamar Ügyvédi Iroda tulajdonosa már érdekesebb. Hamar Endre 2011 és 2013 között a Hamar & Tiborcz Tanácsadó Kft.-ben üzlettársa volt Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének, de üzleteltek közösen az Elios Zrt.-ben is. A turai kapcsolat gyanúját fokozza, hogy – mint a 444.hu megírta – Tiborcz fizette a cégbírósági illetéket.
Az ország tele van romos műemlékekkel. Igen drága felújításukra közpénzből is érdemes költeni. A tervezett szabályok bevezetése után várhatóan fellendül majd a forgalom. Már csak azért is, mert több védett ingatlan – például a galvácsi Törley-kastély – felszámolás alatt álló cég kezében van. A Lengyeltótiban lévő Zichy-kastélyba bankhitelből szállót álmodó Viktória Sziget Kft. is tönkrement, a brit Virgin-szigeteki hátterű társaság felszámolója először 145, aztán 115, végül 90 millióért hirdette meg a „kórházépületet”, ami végül a helyi önkormányzathoz került. A felújítási tervek sok esetben csillogóak voltak, a kastélyok esetében többnyire szállodát álmodtak az épületekbe. A főleg kölcsönökre alapozott próbálkozásokból azonban 2008 után sok befuccsolt, számos műemlék csak nyomott áron lett volna eladható, így most pusztulóban várja megmentőjét, sorsa jobbra fordulását.
Az adókedvezménnyel élni tudó milliárdosok között a kastélyvásárlás éppoly népszerű, mint a borászatalapítás. Most megnyílik előttük az út, csakúgy, mint a luxushotelbizniszre kacsingatók előtt, mint például a Párizsi udvarban vagy a József nádor téren. Ahogy az elég pénzzel még nem, de jó kapcsolatokkal már rendelkezők is nagy lehetőségek előtt állnak. Sőt az is borítékolható, hogy az értékes műemlék ingatlanokat vásárló jegybank és alapítványai vagy azok cégei is többszörös adókedvezmény révén újítanak majd fel palotákat.
