Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak beszélt szokásos péntek reggeli interjújában. Az alábbiak alapján a jövőben valószínűleg feleslegesen kapcsoljuk be a rádiót péntek reggelente.
Az interjú – mi mással? – a menekültkvóta kérdésével kezdődött (és azzal is folytatódott). Orbán ismét arról beszélt, hogy "Magyarországon nagy számban vannak azok", akik direkt migránsokat akarnak betelepíteni az országba. Orbán szerint e tárgyban Brüsszellel is szembe kell menni. És a népszavazásra azért van szükség, mert ő hiába beszél hangosan, "tízmillió magyar szava" mégis hangosabban fog szólni. Brüsszel pedig nem ért másból, csak a népakarat direkt kinyilvánításából – így Orbán. Egész Európát azonban nem fogják tudni meggyőzni arról, hogy népszavazásra van szükség, bár nem zárható ki, hogy más országok is csatlakozni fognak.
Orbán szerint Brüsszel "kényszerbetelepítésre" készül, és a miniszterelnök nagyon kéri, hogy ezt a baloldal is értse meg. "Mindenki, aki teheti, sorakozzon föl a kényszerbetelepítés ellen". "A mi problémánk nem a menekültek szétosztása, hanem a határok megvédése" – még ez is elhangzott. Erről kéne inkább dönteni Brüsszelben Orbán szerint. Az interjú szerint Orbán mintha fájlalná, hogy Schengen 2.0-nak nevezett javaslatát ignorálja az unió.
"Gyomorszájra mért ütéssel ért fel" Orbán szerint, hogy büntetést szabnának ki azokra az országokra, amelyek nem akarják befogadni a migránsokat. Egy magyar ember hét év alatt 4000 ezer eurót ér Brüsszelnek, míg a migránsokért 250 ezer eurót kér – a miniszterelnök állítólag ezt személyesen számolta ki. Ezért a pénzért egy magyar embernek 39 évet kell dolgoznia az átlagkereset alapján – ez "a szegényebb országok lenézése" a miniszterelnök szerint.
A riporter felvetette, hogy a csütörtöki római találkozón is kritikát kaptak azok az országok, amelyek a menekültkérdésben a nemzeti szuverenitás elvét hangsúlyozzák.
Orbán szerint ez azért is furcsa, mert "a legnagyobb szolidaritást a menekültválság idején mi mutattuk, magyarok". Orbán szerint nem ad okot optizmusra, hogy
Brüsszelből elmebeteg javaslatok érkeznek.
Az európai államok jól vannak, csak Brüsszel működik rosszul – hajtogatta Orbán Viktor, majd simán "öreg kommunistának" nevezte Javier Solanát, a NATO volt főtitkárát, aki a minap úgy vélte, ha Magyarország ma kérné a felvételét az EU-ba, elutasítás lenne a válasz.
Záporoztak a kemény kérdések
Még egy témában kérdezhették Orbánt, ez pedig a jövő évi büdzsé volt. A költségvetéssel kapcsolatban a riporter felidézte, hogy a kritikák szerint érezhetően feszesre sikerült az idei, és hát – mondta láthatóan kínban a Kossuth Rádió munkatársa – "nem szerepel elég prioritás a nyugdíjasok életére nézve".
Mikor megígérték a nyugdíjasoknak, hogy az inflációt követni fogja a nyugdíj, nagy vállalást tettek, mert 2010 előtt a nyugdíjasokat csak szipolyozták – válaszolta erre Orbán. A rezsicsökkentéssel és a nyugdíjemeléssel sikerült ellensúlyozni a korábbi veszteségeket. Az inflációt sikerült évek óta megfékeznünk, a nyugdíjak értékét pedig megtartani. Egy rejtett nyugdíjemelés is van a költségvetésben – magyarázta Orbán –, ugyanis az alapvető élelmiszerekből a nyugdíjasok sokat fogyasztanak, ezért az azokra vonatkozó áfacsökkentés tulajdonképpen ezt eredményezi.
Van-e esély rá, hogy Brüsszel kiigazításokat kér majd a költségvetéshez – kérdezte a riporter. A Brüsszellel közösen kialakított határ a költségvetési hiányra nézve 3 százalék, ezen bőven belül maradnak – mondta a miniszterelnök.
"A nyertesei a jövő évi költségvetésnek a családok" – hangzott a következő kemény kérdés. Orbánnak az erre adott válasza teljesen mellékes. De megígérte, hogy a szakápolók és az orvosok fizetésének rendezése lesz a következő lépés, és a szociális szférában is igyekeznek javítani a helyzeten.
