A hétvégi felkelés után először üzent a Wagner-csoport vezetője. Állítja: Moszkvától mindössze húsz kilométerre álltak meg a katonái, és egyetlen orosz katonát sem öltek meg. Azért indultak el, mert úgy vélték: azzal, hogy a védelmi minisztérium saját hatásköre alá vonja a milíciákat, egyúttal ki is végzi azokat.
A migrációra van megoldás, csak az EU ezt a megoldást nem akarja megvalósítani – jelentette ki a magyar kormányfő Pozsonyban, a visegrádi négyek miniszterelnökeinek találkozója utáni közös sajtótájékoztatón. Azt is elmondta, hogy a Wagner zsoldoshadsereg lázadása miatt sincs oka Magyarországnak a külpolitikai irányultságán változtatni.
Az EU-ban félnek attól, hogy Robert Fico összeállhat Orbán Viktorral, és ez esetben már ketten gátolhatják az Ukrajnának nyújtandó segítséget, illetve fúrhatják meg a szankciókat.
Egyesek szerint Putyin rendezte meg a Wagner vezetője által irányított, és fura véget ért hétvégi puccskísérletet, így tesztelve saját elitjét. És ha meg is gyengült Prigozsin akciója miatt, éppen az elbukott kísérlet révén szilárdíthatja majd meg a hatalmát. Ez a teória azonban több sebből vérzik. Elemzés.
A Wagner-vezér Szergej Sojgu és Valerij Geraszimov iránti gyűlöletét a háború és benne Bahmut ostroma, valamint Putyin támogatásának elvesztése hevítette robbanássá.
Kijev csapatai Bahmut körzetében törnek előre.
A puccson túl az elemzők amiatt is aggódnak, hogy Oroszországban bevezethetik a statáriumot, mivel annak kedvezőtlen hatása lehet a kikötőkben és a termelési létesítményekben dolgozó munkaerőre.
Váratlan helyzet állt elő szombaton Oroszországban, mikor a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin közölte, csapatai elfoglalták az ukrán határ menti Rosztovot, majd Moszkva ellen indultak. Oda végül nem értek el, a nap végére fehérorosz közvetítéssel Prigozsin kiegyezett a Kremllel és elhagyta az országot. Ami történt, meggyengítheti Putyint, és megnőtt az esélye annak, hogy a nem túl távoli jövőben megbukjon – mondta a hvg360-nak adott interjúban Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. Azt nem lehet tudni, ki jöhet egy ilyen helyzetben, de váratlan szereplők is felbukkanhatnak. Sz. Bíró Zoltánt kérdeztük új könyvéről, Putyin háborújáról is, amely azzal a költői kérdéssel zárul, hogy vajon mit lehet kezdeni az orosz társadalomnak azzal a részével, amelyik szerint az orosz-ukrán háború igazságos. Fontos kérdés az is, hogyan lehet a propaganda által megtévesztett embereket visszavezetni a valóságba. Interjú.
Ez nem meglepő, mivel Hszi Csin-ping fontos szövetségesként tekint Putyinra, ugyanakkor a kormányközeli újságírók, tudósok és hírkommentátorok nem mulasztották el megjegyezni, hogy a lázadás alaposan megtépázta szemükben Moszkva eddigi nimbuszát.
Az épület lakó közül öten meghaltak.
Több fronton is előrenyomultak Ukrajna délkeleti részén.
Az Oroszország-szakértő szerint a szombati események után mindenkinek, aki a Putyinnal való kapcsolatra alapozta a politikai-üzleti stratégiáját, célszerű lenne átértékelnie azt.
A csatazaj elült, a rossz megoldások közül a Moszkva számára legkevésbé rosszal ért véget a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin egy napig tartó lázadása. Pontosabban annak fegyveres szakasza, hiszen az egykor Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasának számító zsoldosvezér már hónapok óta el akarta zavarni az orosz hadvezetés csúcsán lévő embereket, s néhány nappal ezelőtt már akasztással is fenyegetőzött. A lázadás után Oroszország más ország lett, kiderült, hogy a Putyin-rezsim nem annyira stabil, mint amennyire láttatni igyekszik magát.
Noha a Wagner-csoport vezére, Prigozsin elszámította magát és végül neki kellett visszavonulnia, akciója rávilágított arra, mennyire sebezhető belülről Putyin rezsimje, ahogy arra is, hogy az orosz elnök már nem képes ugyanolyan kontroll alatt tartani a hatalmi gépezetet, mint korábban.
Kiegyezett a Kremllel és elhagyta az elfoglalt Rosztov-na-Donu városát a Wagner zsoldoshadsereg vezére, Jevgenyij Prigozsin. Közte és Vlagyimir Putyin orosz elnök között állítólag a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka közvetített. A Wagner nyílt lázadásának vége után mindenki azt találgatja, milyen következményei lesznek az előző napi eseményeknek.
A Wagner vezére ellen az oroszok ejtenek minden vádat, az azonban egyelőre tisztázatlan, hogy mi lesz a Wagnerrel. Annyi Putyin szóvivőjének közleményéből viszont kiderült: azon Wagneresek, akik nem vettek részt a felkelésben, szerződést írhatnak alá a védelmi minisztériumban, akik részt vettek benne, azok ellen sem emelnek vádat.
Moszkva felé tartott és nem volt hajlandó megadni magát Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg parancsnoka. A hadsereg és a Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) ugyan a jelek szerint kitartott Vlagyimir Putyin államfő mellett, ám Prigozsinék olyan gyorsan haladtak előre, ami azt mutatta, nem ütköztek komoly ellenállásba. Ennek ellenére kevés volt az esélye annak, hogy Prigozsinnak sikerül elérnie célját. Szombat éjjel pedig megtörtént a fordulat: fehérorosz közvetítéssel pont kerülhetett Prigozsin lázadásának élére. Cikkünket a fejleményekkel frissítettük.
A Flightradar24 alapján az orosz elnök gépe helyi idő szerint 14 óra 16 perckor indult el Moszkvából.
Vlagyimir Putyin alkotta meg a most fellázadt Jevgenyij Prigozsint. Elképzelhető, hogy a szókimondó zsoldosvezér lesz Oroszország új elnöke? – erre a kérdésre keresi a választ a legismertebb brit hetilapban, az Economistban Paul Wood.
