Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Magyarország továbbra is fenntartja együttműködését Oroszországgal az európai uniós szankciók által nem korlátozott területeken, mivel ez nemzeti érdek, különösen az energiabiztonság vonatkozásában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető az orosz egészségügyi miniszterrel, Mihail Muraskóval tartott közös sajtótájékoztatót szerdán Budapesten, ahol arról beszélt, hogy a Magyarországon jelenleg zajló Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia lehetőséget biztosított a két ország közötti együttműködés legfontosabb kérdéseinek áttekintésére. „A szankciós politika nyilvánvalóan rendesen leszűkíti az együttműködés mezsgyéjét (...)
Ugyanakkor a nem korlátozott területeken az együttműködést Oroszországgal fenntartjuk és folytatjuk. Egész egyszerűen azért, mert ez a nemzeti érdekünk, és ez a magyar emberek érdeke is”
– tette hozzá.
Szijjártó szerint az orosz partnerek továbbra is megbízhatók a földgáz- és kőolajszállítások terén, márpedig ezen források nélkül fizikailag lehetetlenné válna Magyarország energiaellátása. Közölte továbbá, hogy a hosszú távú szerződés alapján idén már csaknem 2,5 milliárd köbméternyi földgáz érkezett a Gazpromtól, és részben ennek köszönhető, hogy Magyarország már az évi fogyasztása 42 százalékát be tudta tárolni, míg ennek mértéke Európában átlagosan mindössze 23 százalék.
Hasonlóképpen, a kőolajszállítás is zavartalan, idén már 2,2 millió tonnányi érkezett a Barátság vezetéken keresztül – tájékoztatott. „Szeretném világossá tenni, hogy Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a sok évtizedes magyar–orosz energetikai együttműködést fenntartsuk” – hangsúlyozta, ugyanakkor leszögezte, hogy emellett a diverzifikáción, az újabb források bevonásán is dolgoznak.
Mind gazdasági, mind kulturális értelemben prioritást élvez Magyarország Moszkva számára, a magyar kormány politikája józan, racionális, az együttműködésünk hatékony és baráti”
– jelentette ki Mihail Murasko egészségügyi miniszter.
A sajtótájékoztatón az orosz állami média is jelen volt, a TASZSZ és a RIA Novosztyi képviselői is tettek fel kérdéseket. Előbbi arra volt kíváncsi, talán nem függetlenül Murasko kijelentésétől, hogy bár Moszkva a barátságtalan országok listájára tette Magyarországot, amiért az megszavazta az Oroszország elleni uniós szankciókat, és hogy ez a barátságtalanság a külügyminiszter szerint is megáll-e, míg utóbbi pedig az OTP ukrán listázásáról, a válaszként blokkolt 500 millió eurós kifizetésről, illetve a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogairól érdeklődött.
Hogy milyen jelzők hangzanak el egymásra azt nem tarja fontosnak, fontosabb, hogy a pragmatikus energetikai együttműködés fennmaradjon, hogy a pragmatikus gazdasági együttműködés megmaradjon, hogy a kommunikációs csatornák nyitva maradjanak, a minősítgetéseket politikai kategóriaként kezelik – válaszolta Szijjártó Péter a TASZSZ kérdésére. Érdemes azonban hozzátenni, hogy ezt ugyanaz a Szijjártó Péter mondta, akinek a neve alatt futó magyar külpolitika évek óta szakmányban kéreti be a nyugati nagyköveteket, amint az adott országban kritikus megjegyzések hangzanak el a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban.
Adják vissza a kárpátaljai magyaroknak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt rendelkeztek. Őket nem érdekli, hogy erről mit gondol Moszkva, Washington vagy Brüsszel, a kormány a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogai mellett áll ki.
Az OTP listázására felhozott indokok Szijjártó szerint nevetségesek és hazugok, és mindaddig, amíg az ukránok nem veszik le a legnagyobb magyar bankot erről a listáról, a kormány nem járul hozzá az Európai Békekeretből való további kifizetésekhez, amelyekből uniós tagállamok Ukrajnának szállítanának fegyvereket.
