Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A volt német külügyminiszter úgy gondolja, hogy veszélyes szakaszba lépett a háború, miután Prigozsin serege nem tudott bevonulni Moszkvába – közeledik a végjáték, és bármi történik az arcvonalon, az meghatározza egyben az orosz belpolitikát.
A politikus, akinek családját 1945 után Budakesziről telepítették Németországba, arról ír a Project Syndicate-en, hogy lassan másfél éve tart a „különleges katonai hadművelet”, de jottányit sem változott az egész katonai vállalkozás bűnös jellege. Merthogy itt egy atomhatalom továbbra is kétségbe vonja szomszédjának jogát az önálló létre. Ha eléri célját, akkor Ukrajna beleolvad az orosz államba, eltűnik szuverén nemzetként.
Ivan Krasztev: Putyin nem tűnhet gyengének Prigozsin lázadása után, ezért inkább belehúz a fronton
A politológus szerint Prigozsin zendülése nem hozta közelebb a háború végét, sőt: Moszkvának most az a legfőbb, hogy erőt sugározzon, nem látszódhat gyengének - ezért eszkalálni fogják a konfliktust.
