A magyar külügyminiszter az ENSZ közgyűlésen beszélt arról, szerinte hibás út, ha a nyugati országok vezetői és diplomatái elfordulnak Oroszországtól.
Nincsenek oligarcha szupermenek, az erre vonatkozó mese csupán kitaláció, ami súlyos és tényleges károkat okoz a való világban, írja a történészprofesszor a brit Guardianben.
Az Oroszország elleni szankciók ellenére a nyugati technológia zavartalanul áramlik be, az olaj pedig ki az országból. Az USA és az EU nehezen tud fellépni az óriási profitot bezsebelő közvetítőkkel szemben, akik tovább drágítják Moszkvának a háborút.
Nem tudni, hogy a drón a levegőből esett le, vagy a tenger sodorta partra.
Heteken belül beköszönthet az arrafelé hagyományosan sok csapadékkal járó őszi időjárás, ami sártengerré változtatja a vidéket és leállít mindenféle nagyobb léptékű hadmozdulatot.
A most lövészárok-szolgálatot ellátó deszantosokat eredetileg egy támadó, illetve csapásmérő feladatokat ellátó, mozgékony egységnek képezték ki, akiket nagy luxus volna az első vonalban ledaráltatni, ám úgy néz ki, hogy az orosz vezetésnek jelenleg nincs más választása.
A háború nem csak kegyetlen, de drága is.
Az ukránok jelentős orosz erőket észleltek Bahmutnál, ennek ellenére állítják, hogy a várostól délre fokozatosan nyomulnak előre, és kényszerítik visszavonulásra az oroszokat állásaikból.
Továbbra is megsínyli Oroszország Ukrajna lerohanását, a nyugati szankciók miatt átszervezni kényszerültek gazdaságuk jelentős részét és ez eléggé ráfizetésesen sikerült. A bajban a leglátványosabban Kína sietett segítségükre, de néhány frissen napvilágot látott adat szerint ennek is komoly ára volt. Most Észak-Koreáé a rivaldafény, a Putyin–Kim-csúcstól az orosz elnök azt remélheti, hogy a diktátorkollégájától beszerzett plusz lőszerekkel még tovább tudja nyújtani a háborút, hogy kivéreztesse Ukrajnát.
Több hírportál és forrás azt is tudni véli, hogy egészségi állapota annyira megrendült, hogy kómába esett.
Egy oknyomozó újságíró feltárta az osztrák üzletet.
Mindegy, hogy az elvesztett nyugati partnerek pótlásáról vagy új piacok szerzéséről van-e szó, jól lavíroznak. Mindeközben több magyar cég is szerepel azokon a nemzetközi szégyenlistákon, amelyek azt sorolják, hogy az egyes országokból mely üzleti érdekeltségek tartják fenn oroszországi jelenlétüket. De mit is jelent ez pontosan?
Az orosz védelmi miniszter szerint összesen 14 új hajó állhat szolgálatba 2023-ban, bár ehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy eddig összesen kettő az, amit le is szállítottak és nem csak papíron létezik.
A szevasztopoli hajóüzem elleni ukrán támadás nemcsak egy partraszállító hajót és egy tengeralattjárót, de a szárazdokkot is hosszú időre kivonta a forgalomból. A karbantartó kapacitás csökkenése komoly gondokat okozhat a fekete-tengeri orosz flottának.
Oleg Nikolenko beszélt a nyelvtörvény körüli vitákról csakúgy mint a kárpátaljai magyarok helyzetéről, az Orbán-kormánnyal való nézeteltérésükről és arról, hogy nem a szankciók ártanak az európai gazdaságnak, hanem az orosz agresszió.
Olyasvalaki is köztük van, aki segédkezett abban, hogy lőszerek érkezzenek Észak-Koreából Oroszországba.
Több olyan műholdfelvétel is készült az orosz légitámaszpontok felett, amelyeken azt látni, hogy Oroszország gumiabroncsokkal fedte be katonai repülőgépeit.
A miniszterelnök-helyettes szerint derék dolog, hogy az ukránok a nyelvtörvényről egyeztetnek az EU-val, ám Kijevnek elsősorban Budapesttel kell megállapodnia.
Kijev szerint az ukrán hírszerzés (SZBU) és a haditengerészet közös akciót hajtott végre.
Eddig más verziót hallottunk a történtekről.
