Átírhatja az emberiség hajnalának történetét egy új tanulmány
Kérdéseket vet fel egy újonnan feltárt őskőkorszaki pattintott kőeszközkészlet azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik emberelőd-nemzetség találhatta fel ezeket a típusú szerszámokat.
#ősember
Már 55 000 éve is trófeaként gyűjtötte a neandervölgyi ősember a leölt állatok koponyáit
Régészek egy vélhetően vadászszentélyként használt barlangban több állat koponyáját találták meg, és számos érdekes megállapítást tettek a kőkorszaki vadászok szokásairól.
600 ezer évet tévedtek a tudósok, jóval hamarabb kezdett főzni az ember
Egy friss kutatás szerint már 780 ezer évvel ezelőtt is megfőzte a zsákmányt az ember őse. Eddig úgy gondolták, ez valamikor 180 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett.
Megvan az első neandervölgyi család, aminek a leleteire bukkantak
Rengeteg új információt rejthetnek még azok a leletek, melyeket Dél-Szibériában találtak. Lehetséges, hogy egykor a nők voltak az összekötő kapocs az egymástól messze élő, kisszámú neandervölgyi közösségek között.
Jó hír fogyózóknak: az étel rágása is sok kalóriát éget
A vártnál több kalóriát égetünk el az ételek megrágásával – derül ki holland és brit szakemberek közös kutatásából.
20 méter magasan lévő barlangban bukkantak a neandervölgyi ember nyomára
A neandervölgyi lakóhelyen hamu maradványait, egy kerek tűzhelyet, valamint kőfegyvereket és vadállatok összezúzott csontjait találták meg.
Most derült ki, hogy 1 millió évet tévedtek a tudósok, megdőlt az emberiség eredete
Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A kutatás új fénybe állítja az emberiség korai történetét.
Ízlelgesse csak a nevet: Homo bodoensis – ő volt a közvetlen elődünk
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje - jelentették be kutatók.
Íme, a „sárkányember”: kutatók egy eddig ismeretlen emberfaj koponyájára bukkantak
A Homo longinak keresztelt fajnak szinte négyzet alakú szemgödrei voltak, a fogaik pedig szokatlanul nagyok voltak.
Találtak egy 78 000 éves sírt, benne egy 3 éves gyerek maradványaival
Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában: a 78 ezer éves sírba egy két és fél-hároméves gyermeket temettek – jelentették be a sírt feltáró kutatók.
63 000 évet tévedhettek a tudósok, az ember már nagyon régóta készít magának eszközöket
Több tízezer évvel korábban ismerhették már azokat a kőkorszaki szerszámkészítési technikákat, amelyeket korábban az olduvai és acheuleani emberek eddig megismert kultúrájától eredeztettek – állapította meg a Kenti Egyetem antropológiai tanszékén készült új kutatás.
400 ezer éve az ősemberek is téli álmot aludhattak
Két régész az Ibériai-félszigeten az ősi csontokon hasonló elváltozásokat talált, mint például a medvékén.
120 ezer éves emberi lábnyomokat találtak Szaúd-Arábiában
Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak a szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban. A lábnyomokat vadászok hagyták hátra.
Több mint tízezer éves okkerbányára bukkantak a víz alatt
A világ egyik legrégebbi bányáját találhatták meg búvárok Mexikó partjainál.
Egy kötéldarab azt sugallja, hogy a neandervölgyi embernek még a számokról is volt fogalma
Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre. A lelet alapján úgy tűnik, az ősi emberfélének a számokról is volt némi fogalma.
Még önben is van egy kis adag neandervölgyi ember
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.
Ezt eddig senki nem tudta a neandervölgyi emberről
A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból.
Nagy túlélő volt az ősember – de jött a klímaváltozás
Az előemberek közül messze a Homo erectus volt a legélelmesebb, de a klímaváltozás már neki is sok volt.
8500 éves emberi fogakat fedeztek fel Törökországban, de nem értik, milyen funkciójuk volt
A lelet ritkasága azt sugallja, hogy a fogak szimbolikus jelentőséggel bírtak viselőik számára, de még a tudósok sem biztosak benne, hogy pontosan mire is használták őket.
Meglepő leletekre bukkantak a régészek egy izraeli barlangban
Egy ősi kultúrához tartozó csoport maradványait találták meg.