Volt az erdélyi magyar kisebbség katolikus kisebbségének egy karizmatikus, nagy prédikátora, püspöke, akiről Magyarországon életében szinte tudomást sem vettek. Márton Áron a fasizmus tiszteletétől gyorsan eljutott az elutasításáig, és 1944 májusában egyszerre ítélte el a zsidók deportálását, és magasztalta a nácik oldalán harcoló magyar katonák kitartását. Tizennyolc éven át tartották őt börtönben, majd házi fogságban.
Nem léphet be egykori megyéjébe egy érsek és egy püspök.
Orbán reméli, Balog elmúlt évtizedekben szerzett tapasztalatai segítségére lesznek ebben a harcban.
A magyar reformátusok első számú vezetőjévé, a zsinat elnökévé választhatják a politikai karrierjét egyházira cserélő Balog Zoltánt. Ám nem a hagyományos módon.
A nyugalmazott váci püspök véleményt mondott az egyház pedofilbotrányairól és az Orbán-kormány egyre konzervatívabb családfelfogásáról is.
Levélben gratulált volt minisztere püspökké választásához a kormányfő, aki sok bölcsességet is kívánt Balog Zoltánnak.
„Ne telepedjen rá még a mainál is jobban a politika a magyarországi református egyházra” – ezt szeretnék azok a „lázadók”, akik nem támogatják a volt emberminiszter, Balog Zoltán püspökké választását.
Ahogy azt a HVG korábban előre megírta, pénteken hivatalosan is református püspök-jelölt lett Balog Zoltán, volt emberi erőforrások miniszter. Ennek érdekében korábban még a zsinati szabályokat is módosították. Olyan már volt, hogy püspökből miniszter lett, de fordítva – ahogy most Balog Zoltán pályája kinéz – nem akadt még példa a magyar történelemben.
Rendkívül figyelt arra Kiss-Rigó László, hogy nemhogy pártnevet, de ideológiai irányultságot se mondjon interjújában az önkormányzati választásokról. Mégis lehet sejteni, mire gondol.
