„Ne telepedjen rá még a mainál is jobban a politika a magyarországi református egyházra” – ezt szeretnék azok a „lázadók”, akik nem támogatják a volt emberminiszter, Balog Zoltán püspökké választását.
Közleményben reagált a Dunamelléki Református Egyházkerület, miután megírtuk, hogy Balog Zoltánból – Orbán Viktor egykori lelki vezetőjéből és miniszteréből – minden bizonnyal református püspök lesz. Ennek érdekében korábban még a zsinati szabályokat is az ő „személyére” szabták át.
Az egyházmegye Választási Bizottsága írásunknak azt a részét igyekezett cáfolni, ahol azt írtuk Balogh immár „hivatalos jelölt”. Nos, (egyház)jogi értelemben ez így is van, hiszen a volt minisztert még csak ajánlották a posztra, ennek nyomán pedig formálisan csak a szeptember közepén megtartandó közgyűlésen válik püspökjelöltté. Ez azonban a lényegen nem változtat, hiszen elegendő két közgyűlési tag, aki javaslatot tesz; ennél pedig már most több támogatója van Balognak. Igaz, akadt, aki utóbb bevallotta, kénytelen-kelletlen vállalt díszletszerepet a hír bejelentését illusztráló fotón. „Olyan volt a légkör”, hogy nem tehetett mást – mondta.
Vannak azonban olyan gyülekezetek, ahol úgy gondolják, Balog megválasztása inkább ártana a magyar reformátusoknak, amely az utóbbi években politikailag kiszolgáltatott helyzetbe került. Köszönhetően egyebek mellett a számos rendkívüli – a költségvetésbe előre be nem tervezett – kormányzati támogatásnak. Így – egy főre vetítve – a reformátusok ma már kétszer akkora állami támogatást tudhatnak magukénak, mint a katolikusok. Néhány hete például az egyházaknak juttatott „járványpénzek” között az a németajkú gyülekezet is kapott „pántlikázottan” 120 millió forintot, amelyben Balog a miniszteri lemondása óta lelkészként tevékenykedik.
A „lázadók” azt szeretnék, ha Balog legalább kihívót kapna, ezért megkeresték Balla Pétert, a Károli Gáspár Református Egyetem előző rektorát, hogy vállalja a megmérettetést. Balla – aki szemben Baloggal, elismert teológus, a mai lelkészek több generációját is oktatta –, úgy tudni, kész a megmérettetésre (a hat évvel ezelőtti püspökválasztáson is elindult). Kérdés persze, hogy mivel ő – az exminiszterrel ellentétben – pénzt, paripát, fegyvert (vagyis kormányzati támogatást) nemigen tud felmutatni, lesz-e annyi bátorság a presbitériumokban, hogy az október eleje és november vége között lebonyolítandó titkos szavazáson valós alternatívaként jelenjen meg az erős politikai hátszéllel rendelkező Baloggal szemben.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
