Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Magyarország hivatalos figyelmeztetést kapott az ENSZ keretében létrejött Aarhusi Egyezmény alapján, mert a kormány továbbra sem biztosítja az átláthatóságot és a lakosság érdemi bevonását a tervezett Paks II. atomerőmű engedélyezésében.
A környezeti demokrácia alapjait biztosítani hivatott Aarhusi Egyezményt aláíró országok közgyűlése november 18-án figyelmeztetésben részesítette Magyarországot – írja közleményében az Energiaklub. A figyelmeztetés súlyos, rendkívül ritkán alkalmazott szankció az aarhusi rendszerben. Az egyezmény betartását ellenőrző Jogkövetési Bizottság idei jelentése megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette a 2021 es kötelezettségeit, és
a kormányzat továbbra is titkolózik a Paks II.-t megalapozó elemzésekkel és tanulmányokkal kapcsolatban, és nem működik együtt az ellenőrző testülettel.
A figyelmeztetés 2028-tól lép hatályba, ha a kormány nem hoz jelentős változásokat az átláthatóság és a társadalmi részvétel terén. Magyarországnak most választania kell: vagy végre biztosítja a nyilvánosság részvételét és a környezeti demokrácia alapjait, vagy számolnia kell további nemzetközi következményekkel – például korlátozhatják az Aarhusi Egyezményen belüli szavazati jogát. Ilyenre korábban egyszer került sor, Belarusz jogait függesztették fel 2021-ben, az Ecohome nevű civil szervezet felszámolásáért.
A jelentés rámutat arra is, hogy
Magyarországon súlyosan szűkül a civil tér, a kormányzat pedig egyre ellenségesebben bánik a környezetvédelemmel foglalkozó civilekkel, ami tovább gyengíti a társadalmi párbeszédet és az érdemi részvétel lehetőségét.
Az aarhusi eljárás Paks II. kapcsán 2014-ben indult, amikor a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub Szakpolitikai Intézet beadvánnyal fordult az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottságához. A beadvány szerint a magyar kormány súlyosan megsértette az egyezményt az új atomerőmű előkészítése során: nem tette közzé az energiapolitikai döntéseket megalapozó háttérelemzéseket, késleltette vagy megtagadta a közérdekű adatok kiadását, és nem biztosította érdemben a nyilvánosság részvételét.

2015-ben Genfben nyilvános meghallgatást tartottak, ahol a Bizottság, a beadványozó szervezetek és a magyar kormány képviselői – köztük a paksi bővítésért felelős kormánybiztos – ismertették álláspontjukat. 2016-ban a Baranya Megyei Kormányhivatal kiadta a Paks II. környezeti engedélyét, amely ellen az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezést nyújtott be többek között a nukleáris hulladékkezeléssel, a baleseti kockázatokkal és a Duna hőterhelésével kapcsolatos hiányosságok miatt; az ügy végül bíróság elé került.
2021. október 6-án a mostani jelentést is kiadó Jogkövetési Bizottság megállapította, hogy Magyarország megsértette az Aarhusi Egyezmény több rendelkezését Paks II. és az energiastratégia előkészítése kapcsán, különösen az információhoz való hozzáférés, a környezeti politikák kialakításában való részvétel és az ezekhez szükséges háttérelemzések közzététele területén. Ezt követően 2021-ben konkrét lépéseket írtak elő Magyarország számára a hiányosságok orvoslására.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.