Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A 2017-ben kiadott, megengedő határozatot az Európai Bíróság megsemmisítette, az eljárás most visszakerült a start mezőre.
„Az állami támogatást jóváhagyó határozat hatályát vesztette (…) A határozat megsemmisítését követően az állami támogatások ellenőrzési eljárása ismét a EB-hez került, az állami támogatás vizsgálatának szükségességét megállapító döntést követő szakaszba” – írta Teresa Ribera, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke Lakos Eszter kérdésére. A Tisza EP-képviselője nem sokkal korábban írásbeli kérdést tett fel a paksi bővítés körüli jogi helyzet tisztázása végett – írja a Népszava.
A képviselő kérdése arra vonatkozott, hogy az Európai Bíróság (EUB) 2025. szeptember 11-én megsemmisítette a projektnek nyújtott állami támogatást jóváhagyó, korábbi európai bizottsági (EB) határozatot. Az Európai Bíróság Ausztria keresetét vizsgálva arra jutott, hogy az Európai Bizottság annak idején nem vizsgálta megfelelő módon, vagy legalábbis nem indokolta megfelelően, miért fogadta el, hogy a magyar állam közbeszerzési eljárás nélkül az orosz Roszatomot (illetve leányvállalatát, de ez technikai kérdés, a lényeget illetően mellékes) bízta meg a kivitelezéssel.
A döntés értelmében a bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a közbeszerzés mellőzése az uniós joggal összeegyeztethető volt-e – vagy pedig alaposan indokolnia kell, miért nem vizsgálta ezt.
Ribera válasza még mindig nem tisztázza, mi várható a paksi beruházás állami támogatásával kapcsolatban. A bizottság most vizsgálja a bírósági döntés hatásait és döntést hoz a következő lépésekről.
Az biztosnak tűnik, hogy hatályos, az állami támogatást engedélyező bizottsági határozat hiányában a beruházás jogi helyzete legalábbis bizonytalan.
Az Európai Bizottság annak idején megállapította, hogy a beruházás tiltott állami támogatást tartalmaz, mégis engedélyezte a projekt kivitelezését. Különféle feltételeket megszabva egyebek mellett az erőműben megtermelt áram értékesítésével, illetve az erőművet kivitelező/üzemeltető cég jogi helyzetével kapcsolatban.
Bár a Paks II. helyzete jelenleg bizonytalan, a beruházás – sok csúszást követően – halad előre. Ahogy arról Szijjártó Péter külgazdasági miniszter nem győz beszámolni: az első beton öntését (amikortól a beruházás hivatalosan is épülő erőműnek minősítendő) február 5-re tervezik.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra hivatkozott, hogy az új kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása.